Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Igal
- 30 I G A L Neve először az 1193-ban a János lovagok számára kiadott megerősítő levélben fordul elő. 1272-ben már falu volt, s akkor adományozta a nádor a Nyulak szigetén élő apácáknak, 1448-ban már városi kiváltságokat élvezett, 1463-ban Mátyás királytól szabadalmat nyert országos vásárok tartására. Ekkor már állt a város környéki erdőkben egy minorita monostor. A községhez tartozó Dada-puszta a középkorban falu volt, s már az 1332-37« évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, A török idők után Igái a Batthyány család birtokába került, de az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a kincstár lefoglalta. Később a Berger család és a veszprémi püspökség tulajdonába került. Már 1700 óta működött a helységben iskola, első tanítójáról 1770-ből vannak adatok. Az 1720-as években 1400-l600-an lakhattak itt. 1720-ban a megyei összeírok 59 családot találtak a mezővárosban. Saját földjeik mellett Ráksi-pusztán 23 katasztrális holdnak megfelelő földet használtak, 4 családnak pedig Gadács-pusztán volt szőlője. Földje jó minőségű,agyagos talajú volt, melyen két nyomás mellett 3-4-szeres terméshozamot értek el. Legelőjük kevés, rétjük pedig egyáltalán nem volt. Az urasági kocsmát és mészárszéket bérelték. A II, József kori népszámlálás alkalmával 1379 fót írtak össze a helységben. Az 1850-es években 1327 lakosa volt, az 1870. évi népszámlálás idején 1932 fő, akik 280 házban éltek. Az 1910-es népszámlálás 2089 főt számlált össze, 1932-ben pedig 2215 főt jegyeztek fel. A paraszti és földesúri földek elkülönítése már a jobbágyfelszabadítás előtti perben, 1846-ban megkezdődött, és végül egyezséggel fejeződött be, amikor is 139 egész hatnyolcad volt jobbágytelek került a parasztok birtokába. A 30-as években 6396 katasztrális hold volt a határ területe, ebből 4533 holdat foglalt el a szántó, 528 hold rét, 216 hold legelő, 848 hold erdő és 31 hold szőlő volt, 24-féle iparágban 56 iparos dolgozott a községben. A Horthy-kor végén kisközségnek számított, de járási székhely volt. A közigazgatási alközpont jellegéből adódik, hogy körjegy-
