Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Gadács
21 Az úrbéri birtokrendezés 1863-ban történt meg, s ekkor 22 volt jobbágy és 4 zsellér vehette végleges birtokába földjét. Az 1930-as években 1736 katasztrális hold volt a határ területe, ebből azonban 720 hold a kegyes tanítórend birtokában volt Szántóföldként összesen 1219 holdat hasznosítottak, 113 hold rét 64 hold legelő, 236 hold erdő és 10 hold szőlő volt. Egy-egy asz talos, bognár, kádár, kocsmáros és kovács, két borbély, cipész, hentes, mészáros, valamint fűszer- és vegyeskereskedő működött a községben. A malmot a kegyes tanítórend üzemeltette. A Horthy-korszakban az igali járáshoz tartozott és a büssüi körjegyzőséghez; közigazgatási besorolása szerint kisközségnek számított. 1944. december 2-án Kaposvárral, a megyeszékhellyel egy napon szabadult fel. G- A D Á C S A középkorban Tolna megyéhez tartozott. Az 1138-as első okleveles említés tanúsága szerint a dömösi prépostság birtoka volt. A 16. századi török kincstári adólajstromokban még 9-10 házzal van felvéve. Az 1660-as dézsmaváltságjegyzék szerint a Bakács család birtokában volt, de már az 1701-1703-as években pusztaként szerepelt a Komáromy család birtokában. Az 1757-1766-os években báró Hunyady János birtokolta. A néphagyomány szerint a falu a nevét onnan kapta, hogy annak a béresnek volt Gadács a neve, aki körülszántotta a településnek szánt terület határát. A török idők után a falut németekkel telepítették be. 1848-ig Somogyszilhoz tartozó puszta volt, s csak ezután vált önálló községgé. Az 1850-es járási besorolásban még megkülönböztettek Kis- és Hagy-Gadácsot, s ezekben az években 240 lakosa volt. Az 1870-es népszámlálás alkalmával 55 házat és 368 főt írtak össze a községben, tíz évvel később pedig 66 háza és 399 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás alkalmával 394 főt tartottak számon, az 1930-as években 91 házban 447-en laktak. Evangélikus templomát a 19. század ötvenes éveiben építették.
