Pedagógus arcképcsarnok Somogyban 1. - Iskola és Levéltár 20. (Kaposvár, 1984)

4. Kálmán András: Bárány Ignác

- 38 A nevelésben fontosnak tartja az alábbiakat:

1* Legyen a nevelés természetszerű. 2« Korán kezdjük a nevelést és az életkorhoz alkalmazzuk. 3. Egyetemes legyen; fejleszszünk minden tehetséget arányaiban. 4. Az erkölcsi cél határozi 2

za meg a nevelést. 5» Legyen a nevelés vallásos.

A nevelési feladatok közül a testnevelést helyezi előtérbe.

3 területét emeli ki: 1. az óvás, 2. az ápolás, 3. a gyakorlás. Az óvásnak a fogamzás után kell kezdődnie a szülők részéről. Az ápolás közvetlenül a születés után veszi kezdetét, természetesen nem kerül háttérbe az óvás. A testi nevelés harmadik szakasza, a gyakorlás végigkíséri az embert. A nevelés folyamatában Pestalozzi hitvallása ismerhető fel nála.

A könyv második részében tanítástanát elemzi. Megkülönbözteti az általános tanítástant, valamint a részletes tanítástant. Megállapítható, hogy a nevelés és oktatás nála átszövi egymást, és nincsenek az elméletben sem éles határok. Jól átgondolt a fegyelemre nevelési rendszere, a büntetési fokozatai. Gyenge pontja, hogy a testi fenyítést, ha korlátozottan is, de engedélyezi.

Az iskolák felügyeletében kétfélét különböztet meg: a/ a rögtönzött vizsgálatot s b/ az ünnepélyes vizsgálatot.

A további fejezetekben didaktikai kérdésekkel foglalkozik, majd az egyes tantárgyak szakmetodikai kérdéseit vizsgálja® A tanítói hivatással összeegyeztethető mellékfoglalkozásoknál a hasznosság elve a meghatározó®

Jelentős könyve a "Vezérkönyv az ABC-s és első olvasókönyv módszeres tanításához", melyet a tanítók és tanítójelöltek számára írt 1874-ben« Előszavában megállapítja: "a régibb idők tanítói a módszerrel egyáltalán nem törődtek. Az olvasást gépiesen, lélekölő módon tanították a betúztetés segélyével".

Érdeme, hogy első részében történeti áttekintést ad az olvasás tanításáról. Pelsorolja Ickelsommer Bálint, Keng János, Graser János, Jacotot József eredményeit, majd Gönczy Pál módszerét ismerteti. Bárány korában a francia Andoyer módszere jelentette az újat, ki az ütemezett írás híve volt. Hazánkban az 1870-es években a tanítók nagy része már az ütemírással és hangoztatással társult írás-olvasás tanítás híve.“^