Pedagógus arcképcsarnok Somogyban 1. - Iskola és Levéltár 20. (Kaposvár, 1984)
4. Kálmán András: Bárány Ignác
- 33 A pesti képző légköre és adottságai a politikai élet megfigyelését is lehetővé tették számára. Ezzel magyarázható élete e szakaszának bizonyos kettőssége. Először a Budapesti Visszhangban, a Katholikus Néplapban, majd a Tanodái Lapokban jelentek meg cik kei, tanulmányai. A Tanodái Lapokat 1862-1865-ig gyakorlatilag ő szerkesztette, 1864-től az Iskolai Kistükör, majd 1866-67 között az Iskolabarát című pedagógiai hetilapok szerkesztését végzi. Túl a szerkesztői tevékenységen, ekkor jelennek meg önálló pedagógiai munkái, melyek ma már részben nem találhatók meg. Önálló pedagógiai munkái: Szellem és szellemi nevelés /1860/; Útmutatás az elemi tanoda olvasókönyveinek kezelésére /1860/; A költemények kezeléséről a népiskolában /1861/; Olvasás tanmódja /1863/; Vezérkönyv az első elemi nyelvoktatás kezeléséhez /1865/; Magyar nyelvgyakorlatok /1866/; és a Tanítók könyve /1866/.3 A megjelent pedagógiai munkái egyértelműen bizonyítják, hogy a nyelvoktatásnak jelentős szerepet szánt. Az abszolutizmus ideje alatt, a Helytartótanács megbízása alapján, a gyakorló nyelvkönyveket vizsgálta át. Ebben a tevékenységében a tananyag átvizsgálásán, tanításán túl a magyar érzelem ápolása jelentette a feladatát. * E kettősség, hogy részt vállal az abszolutizmus oktatási politikájában, ugyanakkor a magyarságot kívánja hangsúlyozni, visz szatér későbbi tevékenységében is. Az 1867-es kiegyezés - az osztrák és a magyar uralkodó osztály megbékélése révén - a tanügy fejlődésének az alapjait is megteremti. Eötvös József, az 1868« XXXVIII. törvény eszmei meg alkotója rendelkezik a népiskolák tanítóinak képzéséről, az állami tanítóképzők felállításáról. Bárány Ignác életében e tényező meghatározóvá vált. Molnár Aladár hívta fel a miniszter figyelmét a jó szervezőkészséggel rendelkező és a pedagógiailag felkészült Bárányra. 1869 nyarán Csurgóra kapott igazgatói kinevezést. így került Pestről Csurgóra 1869 júliusában, egyes források szerint az első állami tanítóképző élére.^ Szervezőkészségére, pedagógiai felkészültségére nagy szüksége volt, hiszen nem kisebb feladat várta, mint az intézmény felállítása, megszervezése, a tanári testület megalakítása; a beiskolázás, a tanulók felvétele.
