Pedagógus arcképcsarnok Somogyban 1. - Iskola és Levéltár 20. (Kaposvár, 1984)

1. Andrássy Antal: Horváth József Elek

- 10

Az akkori gimnázium épülete a mai Élelmiszeripari Szakközép- iskola helyén volt, egy földszintes vendéglőből átalakított épületben, melyen az évek folyamán több átalakítást kellett eszközölni. 1917-ben nagygimnáziummá való átszervezésekor a két felső humán osztályt is megnyitották. Horváth idejében, 1829-ben az épület igen elhanyagolt állapotban volt, erről szél az igazgató egyik jelentése: "Az épület azon részének födelezetje, melyben gyarapodó könyvestárunk vagyon, annyira megbomladozott, hogyan eső béhullása nemcsak a födelezetben, hanem az épületben is tetemes kárt okozhat, s alkalmas költségbe került könyvtárunkat semmivé teheti." A tanári oktató-nevelő munkát Horváti ide j én kiegészítette a tudományos kutatás ösztönzése, az új korszerű pedagógiai módszerek keresése. A fennmaradt néhány levélből arra következtetünk, hogy Kaposváron a tanári kar - elsősorban az igazgató példája nyomán - önképzéssel, írással és gyakorlati kísérletekkel foglalkozott. Ismerünk néhány véleményt az akkori oktatás megjavítására, korszerűsítésére. Az igazgató az iskola ifjúságát a nyári szünidőben somogyi népdalok gyűjtésére buzdította. Tervei között szerepelt valószínűleg egy somogyi népdalgyűjtemény is. Nem véletlen, hogy ezt a sokoldalú, nagyképességű tanárt 1833 februárjában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, tudományos-irodalmi munkásságáért. Baráti köréhez a kor irodalmárait, elsősorban Berzsenyi Dánielt számíthatjuk.

Irodalmi munkásságának első tudományos méltatása Horváth János : Berzsenyi és íróbarátai című tanulmánykötetében olvasható. Szinnyei József a Magyar írók élete és munkái című munkájának IV. kötetében /1250-1252 hasáb/ írt róla. Szinnyei akkor Horváthnak mintegy másfél tucatnyi munkáját sorolta fel, melyek között több megyei helytörténeti adalékokkal rendelkező írás is szerepelt.

Kaposvári évei alatt a tudományszervező, oktató munkája mellett tovább foglalkoztatta irodalmi műveinek a kiadása is. 1833« február 24-én beadvánnyal fordult Somogy megyéhez, melyben drámáinak a kinyomtatását kérte. Beadványában a következőket írta drámáinak céljáról: - "Drámáimat, melyekben fő gondom s kiszeg- zett célom: a nemzeti hős lelket nagyra, dicsőre buzdítólag régi nyugalmakból új életre hozni, honi jelesebb történeteinkből kiszemelve, ... bátorkodtam alázatosan beajánlani."