Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Lábod
63 utcai városrész 5 házból, a Petre utcai városrész 5 házból, a Hir utcai városrész 5 házból állt. 1565-66-ban 60, 1571-ben. 96 házat írtak össze a török adósze- dők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmajegyzék szerint Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek a birtokosa. A török, illetve a kuruckori háborúk u- tán az elpusztult városka lakói az előző lakhelytől távolabb telepedtek le. A református lakosság templomáról s 1707-be,n harangjukról tudomásunk van. A fatemplom 1774-ben már rossz állapotban volt. "Minden fái annyira elrothadtak, hogyha egy nehány oszlopok fenn nem tartanák, eddig is összedült volna..." A kis templomba a 367 lábodi reformátusoknak a fele sem fért be. 1780- ban építették királynői engedéllyel a templomukat. 1715-től, illetve 1733-tól a Széchenyi családnak volt itt birtoka a felszabadulásig. Az 1715. évi adóösszeírás szerint az adózók száma 23, hobbágygazda 10. 1720-ban az össznépesség 300-500 fő között lehetett. 1828-ban az országos összeírásban 245 adózóból 77 a jobbágygazda» A római katolikusok 1809-ben építették templomukat, melyet 1878-ban bővítettek, 1882-ben a reformátusok klasszicista stílusú új templomot építettek, Az 1848, évi jobbágyfelszabadításkor 64 jobbágyháztartás, 44 jobbágytelek és 2 zsellértelek szabadult fel. Az úrbéri birtok- rendezés gróf Széchenyivel 1859-ben történt meg. Az 1850. februári császári közigazgatási beosztás szerint a nagyatádi járáshoz tartozott. Lakossága 1170 fő. 1870-ben 133 házban 1507 lakos lakott. Ekkor a babócsai járás községe volt. 1872-től Lábod a nagyatádi járáshoz tartozik, és körjegyzőség székhelye volt, /Besenyő, Hosszúfalu tartozott még hozzá./ 1900- ban a lakosság 2062 fő, 1910-ben 2140 fő, 1941-ben pedig 2248 fő volt. 1925-ben a község 10 162 kat.h. területéből 5632 kat.h. szántó, 542 kat.h. rét, 1006 kat.h, a legelő és 2489 kat.h. volt az erdő. Ekkor a községben gróf Széchenyi Emilnek 7700 kat.h., gróf Széchenyi Aladárnénak 828 kat.h. birtoka volt. Ugyanakkor az 1 kat.h. alatti, szántóföld nélküli birtokok száma 94, ugyanakkora, de szántófölddel is rendelkező birtokok száma 70 volt. Az 1-5 kat.h. közötti birtokok száma pedig 177 volt. Bábodon a II. világháború előtt 22 fő iparos és 6 fő kereskedő élt. A felszabadulás előtt ismert volt a községben lévő keményítőgyár. Lábod 1944. december 13-án szabadult fel.
