Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Háromfa
54 1764 fővel. 1856-ban Felsőgyékényesen gróf Festetics, Alsógyékényesen pedig a gróf Zichy családnak volt birtoka. A felszabadulásig ennek a két családnak volt itt nagyobb földmennyisége-, 1870-ben Alsógyékényesen 144 ház és 1184 lakos, míg Felsőgyékényesen 95 ház és 848 lakos volt. Ekkor a marcali járáshoz tartozott mindkettő. 1872-ben Alsógyékényesen körjegyzőség alakult, amelyhez Felsőgyékényes is tartozott. 1882. október 30-án Alsó- és Felsőgyékényes egyesült, és ekkor Gyékényes néven körjegyzőség létesült. 1907-ben Gyékényes nagyközséggé alakult. 1872-től Gyékényes a csurgói járáshoz tartozott. 1910-ben 2427 fő lakott a községben. A lakosság emelkedése 1941-től fokozatosan csökkent. Ekkor 2205 fő lakott a községben. 1925-ben a község 5646 kat.h. területéből 2927 kat.h. a szántó és 785 kat.h. volt a rét. A község területéből gróf Zichy Ödön 1096 kat.h., herceg Festetics Tasziló pedig 1062 kat.h. földmennyiséget birtokolt, A községben 1938-ban az 1 kat.h. alat ti szántóföld nélküli gazdaság 65, míg ugyanekkora nagyságú és szántófölddel is rendelkező gazdaság 208, míg az 1-5 kat.h. közötti gazdaságok száma 395 volt. 1932-ben Gyékényesen 42 fő iparos és 7 fő kereskedő volt. Ebben az időben jelentős volt a MÁV kavicsbányája is. Gyékényes 1945. március 31-én szabadult fel. HÁROMFA Első okleveles említése 1377-ből való, amikor Harumfaként szerepel. 1406-1418-ban berzenczei Lorántfi György, 1477-ben Forster György a birtokos. 1481-ben felerészben Forster, illetve tolnai Bornemisza János a birtokosa. Az 1554, évi török kincs tári adólajstrom szerint 3 házból állt. A XVIII. század huszas éveiben őrgróf Turinetti Herkules Lajos a birtokos. 1733-tól a Festetics családnak a felszabadulásig volt itt nagyobb birtoka. A XVIII. század közepén Agarév a Festetics-féle csurgói uradalomhoz tartozott. A két község a XIX.század elején, majd egy rövid időszakot leszámítva, a század második felétől ismét a Festeticséké. Gróf Festetics Kristóf a XVIII. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről vend lakosokat telepített ide,
