Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Nagyatádi járás - Berzence

- 47 kel foglalkozott. Az 1784/85-ös népszámláláskor 1641 fő volt a lakosság. 1828. évi országos összeírás szerint az adózók száma 551 fő, ebből jobbágygazda 200 fő.

Az 1848-as jobbágyfelszabadításkor 133 jobbágy, 10 zsellér és 1 házatlan zsellér volt a faluban. 101 jobbágytelek és 28 zsellértelek volt a község területén. Az úrbéri birtokrendezést 1863-ban peres úton kezdték meg gr. Festeticcsel, és 1868-ban hajtották végre. Kataszteri térképe 1852-ből és 1865-ből maradt fenn.

1850-ben 1987 lakossal a csurgói járáshoz tartozott. Fényes Elek szerint ekkor a községnek magyar-horvát volt a lakossága. Nevezetességei közé postaállomása, vízimalma és halastava tartozott. 1857-ben Csorba József szerint pusztáival együtt /Cséri, Kis-Vecsenye, Gerenda és Tüskevár/ a lakossága 1931 fő volt. 1870-ben 331 házzal és 2686 lakosával a marcali járáshoz tartozott. 1872-ben a csurgói járás nagyközsége, melyhez közigazgatásilag Udvarhely is tartozott. 1910-ben 512 háza és 3827 fő lakosa volt, és a nagykanizsa-gyékényes-barcsi vasútvonal érintette.

1920-ban 4093, 1941-ben pedig 4185 fő volt a lakossága. 1925- ben a község 9445 kat.h. területéből hg. Festetics Tasziló birtoka 3522 kat.h., 1935-ben az 1 kát.holdnál kisebb szántóföld nélküli gazdaságok száma 72, a szántófölddel is rendelkezőké pedig 183. Az 1-5 kat.h. birtok 518, míg az 5-10 kat.h. földdel rendelkezők száma 232 volt. Ekkor Berzencén 3 malomtulajdonos,

10 kocsmáros mellett 16 kereskedőt és 10 iparosmestert találunk.

Berzence a négyhónapos háborús cselekmények után, 1945. március 31-én szabadult fel.

A község pecsétje 1854-től templomtorony, kereszttel a csúcson, előtte három lépcső.