Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Vízvár

- 42 VÍZVÁR

Tahy Ferenc a XVI. sz, közepén, itt a Dráva partján, a víztol és a mocsaraktól védett helyen várat építtetett, amely 1555 ben fennállott. E vár Zrínyi Miklós bán figyelmét is magára vonta, aki 1555. november 17-én kelt levelében zsoldosőrsereget sürgetett a vár védelmére. Szigetvár eleste után az őrsereg a- zonban megfutott, s a várat felgyújtotta, amely azután teljesen elpusztult. Midőn 1715-ben az országos összeíró bizottság e helyen megjelent, csak néhány újabb települőt talált itt. Lassanként azonban megsokasodtak, és önálló jobbágyközséggé szervezkedtek. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules Lajos, 1733-tól a Festetics család volt a falu földesura. A régi római katolikus templom 1852-ben leégett, és a mostani 1854-ben épült. A községi erdőben egy régi út van, ma már tölgyfákkal benőve, amelyet Török útnak neveznek. Valószínű, hogy a vízvári várba vezető út volt. A községhez tartozó Zsi.tfa-puszta 1399-ben Sikfa alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. A XV. sz. második felében a laki Thúz család birtoka volt, 1484-1500-ban pedig Lak tartozéka. 1550-ben Tahy Ferencé, 1733-tól pedig a Festetics család birtokolta. Zsitfa-puszta és Bélavár szomszédságában feküdt Csütörtökhely, amely az 1332-37. évi pápai tized jegy zékben is szerepelt, s ekkor már plébániája is volt.

Az 1720. évi országos összeírás 13 adózó családot említett, ezek 76 köblös földdel, 29 kaszás réttel rendelkeztek. Legelője elég tágas volt, rét.és kaszáló az erdőben, közepes szekér szénahozammal 1 kaszás után. A makkost a földesúr használta fel

1720-ban az ösznépesség alsó felső határa 300-350 fő volt

i-.

amely az 1784-85. évi népszámlálás idejére már 606 főre növekedett. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint katolikus tanítója volt, a falu lakói pedig a horvát nyelvet beszélték.

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 6l jobbágy- és 4 zsellérháztartást írtak benne össze, ezek 49 3/8 telekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 5483,3, a pénzszolgáltatás pedig 65 ezüst Ft volt.

Fényes Elek leírásában - a XIX. sz. közepén - horvát faluként szerepelt, melyben 743 katolikus és 20 zsidó lakost számoltak össze. A faluban katolikus parókia is működött.