Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Potony

- 35 POTONY

A falu már a XIV. században is létezett. 1376-ban Poton alakban említették az oklevelek. Az 1536., valamint az 1598-99. évi adólajstromban is szerepeit. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék- ben is fel volt tüntetve, 1715-ben 6 háztartást találtak itt. 1598-ban a szent-mártoni apátság, 1660-ban pedig a zselicszent- jakabi apátság birtoka volt. Potony mellett feküdt hajdan Gerenda falu, amely az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben még szerepelt, később azonban elpusztult.

Az 1720, évi országos összeírás 3 adózó családot említett, ezek 83 köblös földdel, 8 kaszás réttel rendelkeztek. A szántáshoz 6 ökrös igát használtak. 1 köböl vetőmag 3-4 köböl termést hozott. Legelőjük és rétjük is elég tágas volt. Ezt a helységet lakói többször elhagyták, így földjeik bokrosak és vesszo- sek, melyeket nemrégen irtottak. Födend-pusztán 2 kapa szőlőt műveltek.

1720-ban az össznépesség alsó és felső határa 50-70 fő volt, de az 1784-85. évi népszámlálás idején már 211 fő volt a lakosság száma. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint tanítója még nem volt, a falu lakói a horvát nyelvet beszélték.

Az 1850. évi megyei népességösszeírás 332 főt említett. Az úrbérrendezés 1865-ben peres úton történt, amelynek határozatait 1868-ban hajtották végre. Az 1870. évi népszámlálás idején 489 fő 48 házban lakott. 1881-ben a nemzetiségi összetétel az alábbi képet mutatta; horvát-szerb 431 fő, magyar 154 fő, német 1 fő, tót 1, külföldi nyelvű 1 fő. A század első évtizedében - 1910-ben - 871 fő volt a község lakóinak a száma. 1925-ben a lakosság száma 745 fő volt, ebből 705 horvát, 40 pedig magyar nemzetiségű volt.

A község területe 2042 kat.h. volt; ebből 1050 kat.h. szántó, 284 kat.h. rét, 3 kat.h. szőlő, 312 kat.h, legelő, 282 kat.h. erdő és 111 kat.h. terméketlen terület volt, A zselicszentjaka- bi apátság 1296 kat.h, földdel rendelkezett,

A község népességének a száma 1941-ben 699 fő volt. A község 1944. december 6-án szabadult fel. A levéltárban található legrégebbi pecsétje 1788-ban keletkezett,