Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Lakócsa
31 Az úrbérrendezés 1837-ben egyezség útján jött létre. Az 1870. évi népszámlálás 1007 főt és 126 házat említett. Az 1881, évi népszámlálás szerint a nemzetiségi összetétel az alábbiakat tükrözte: magyar 715 fő, német 290 fő, egyéb hazai nyelvű 1 fő és külföldi nyelvű 4 fő. A századelő első évtizedében - 1910-ben - 1104 fő volt a község lakossága, 1925-ben pedig 1048 fő, ebből 699 német, 350 magyar nemzetiségű volt. A községhez 3929 kat.h. tartozott, ebből 1950 kat.h. szántó, 268 kat.h. rét, 100 kat.h. szőlő, 598 kat.h. legelő, 801 kat.h. erdő, 44 kat.h. kert és 168 kat.h. terméketlen terület volt. Gróf Hoyos Miksa 2075 kát.holddal rendelkezett, a községben volt még egy 1046 kat.h. földbirtok is. Az egyesített Lad község népességének a száma 1941-ben 1100 fő volt. A község 1944. december 6-án szabadult fel. A levéltárban található legrégebbi pecsétje Német-Ladnak 1789-ben keletkezett. Ladi /Heberle/ János tanító a község szülötte /1789-1919/ a Tanácsköztársaság leverése után mártírhalált halt. LAKÓCSA Az 1565-66. évi török kincstári fejadójegyzékben Lankofcse alakban fordult elő, 1571-ben csak 5 házat írtak benne össze a török adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmavált- sőgjegyzék szerint a székesfehérvári custodia jószága volt. 1715-ben 9 háztartását írták össze, s ekkor a zselicszentjakabi apátságé volt, 1748-ig, amikor a kamara birtokába került. A római katolikus templom 1723-ban épült, 1863-ban a község felerésze leégett. Az 1720. évi országos összeírás 13 adózó családot említett, ezek 142 1/2 köblös szántóval, 41 1/2 kaszás réttel rendelkeztek. Varkocs-pusztán is volt 2 mezejük. 1 köblös vetés 3-4 köbölre szaporított, A makk kivételével tűzi- és épületfát vihettek eleget az erdőből. 1720-ban az össznépesség alsó és felső határa 200-250 fő volt, amely az 1784-85. évi népszámlálás idejére 622 főre növekedett. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint katolikus tanítója volt, a falu lakói a horvát nyelvet beszélték.
