Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Kálmáncsa

- 27 ­Egy 1772. évi megyei összeírás szerint protestáns tanítója volt, a falu lakói a magyar nyelvet beszélték. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából összeírtak ben­ne 48 jobbágy-, 1 zsellér- és 5 házatlan zsellérháztartást, ezek 48 jobbágytelekkel rendelkeztek, A megszűnt robot gyalognapokban 5388, a pénzszolgáltatás pedig 49 ezüst Ft volt. Fényes Elek leírása szerint - a XIX. sz. közepén - 701 refor­mátus, 156 római katolikus, 6 evangélikus és 7 zsidó lakosa volt, A reformáció idején itt volt ezen a vidéken a reformátusoknak első főiskolája. Régi várának romjai láthatóak. Széchenyi Lajosnak szesz- és sörgyára volt itt. A település különböző részei történelmi em­lékeket idéznek. Nyilasi kút: a hagyomány szerint török fegyve­reket találtak benne. Várhögy; a Szigeti vár kapitányának volt itt birtoka, aki Kálmáncsán is lakott. Ezen a helyen épített földvárat a török ellen. Látó-domb: a falu határának a legmaga­sabb pontja. Nemesi őrhely volt, innen figyelték a törököket. Az űrbérrendezés 1847-ben egyezséggel jött létre, amelyet azon­ban csak 1856-ban hajtottak végre. Az 1870, évi népszámlálás 1229 főt és 114 házat tüntetett fel, A századelő első évtizedében - 1910-ben - már 1410 fő volt a község lakossága, 1925-ben pedig 1438 fő. A község területe 8628 kat.h., ebből 4446 kat.h. szántó, 782 kat.h. rét, 28 kat.h, sző­lő, 559 kat.h, legelő, 2583 kat.h, erdő és 230 kat.h, terméket­len terület volt. Gróf Széchenyi István 3643 kát.holddal, gróf Széchenyi László 3025 kát.holddal rendelkezett, A község népes­ségének a száma 1941-ben 1507 fő volt. A község 1944» december 6-án szabadult fel, A levéltárban ta­lálható legrégebbi pecsétje 1877-ben keletkezett. Itt született Kálmáncsehi Sánta Márton /1500 körül-1557/ református püspök, a magyar reformáció egyik vezéralakja.

Next

/
Thumbnails
Contents