Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Somogytarnóca
11 szítette, amelyet gróf Széchenyi István ajándékozott neki* Az Aszalói dűlőről azt tartják, hogy e tájon .feküdt Aszaló község, amely a török hódoltság alatt pusztult el» A községhez tartozó Aranyos-puszta a középkori Aranyos falu emlékét őrzi. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint már ekkor plébániája is volt, 1389-ben a segesdi uradalomhoz tartozott. Az 1554. évi török kincstári adólajstromban két ilyen nevű helység fordul elő: Felső-Aranyos és Alsó-Aranyos, mindegyik csak 5-5 házzal, 1565-66- ban pedig 4-4 házból állott. Az 1571. évi defterben Felső-Arnas 2, Alsó-Arnas néven szerepelt 2, illetve 7 házzal. 1726-1733 között puszta volt, és gróf Széchenyi Zsigmond birtokához tartozott, aki 1835-ben a csokonyai uradalomhoz csatolta. Tarnóczagyörgyös /azelőtt Györgyös/ 1726-ban a Mérey és a Lengyel családoké volt, 1733 óta ez is a Széchenyi család birtokaihoz tartozott, Tarcsa-puszta a középkorban szintén falu volt, amely az 1554. évi török kincstári adólajstromban 12 házzal fordult elő, 1571- ben már 37 házból állott. Csorba József leírásában Tarnóczát mint pusztát említette, amelynek népessége a 200 főt is meghaladta. Közigazgatásilag Csokonya községhez tartozott, Az 1881» évi népszámlálási adatok szerint a települést 814 fő lakta, ebből magyar volt 727 fő? német 18 fő, tót 2 fő, oláh 16 fő, horvát-szerb 11 fő, külföldi nyelvű 5 fő. A századelő első évtizedében - 1910- ben - a lakosság létszáma már 1391 fő volt, A Széchenyi család kastélya 1873-ban épült, Wéber Antal tervei alapján, 1925-ben 1251 lakosa volt, a község területe pedig 13 820 kát. h. Ebből 7267 kat.h. szántó, 936 kat.h. rét, 16 kat.h. szőlő, 1215 kat.h, legelő, 3367 kat.h, erdő, 21 kat.h. nádas és 718 kát. h. terméketlen terület volt. Gróf Széchenyi Frigyesnek 7600 kát. h., gróf Széchenyi Ferencnek és Károlynak pedig 6199 kat.h. tulajdona volt. A község népességének a száma 1941-ben 840 fő volt. A község 1944. december 6-án szabadult fel. A községet 1969-ben Barcshoz csatolták.
