Dobai András: Somogy megye az első katonai felvétel idejében 1782-1785 - Iskola és levéltár 17. (Kaposvár, 1983)

4- Erdők állapota. (Wälder) 5. Rétek és mocsarak. (Wiesen und Sümpfe) 6. Az utak minősége. (Wege und Strassen Beschaffenhait) 7. A környező hegyek. (Die umliegenden Berge) 8. Megjegyzések. (Anmerkungen) A települések egymástól való távolságát központtól központig mérve órákban adták meg (5000 lépés = 1 óra). A térképek készítői és az országleírás szerzői más-más személyek voltak. Erre következtethetünk abból, hogy az országleírásban szereplő települések neve sok esetben nem azonos a térképen szereplő nevekkel. Más-más informátortól, hallás után jegyezték fel a neveket. Ez azt eredményezte, hogy a helységek azonosítása sokszor igen nehéz. Ahol lehetséges volt, egyszerűen tükörfordítást alkalmaztak. Pl. Ungarisch Egres vagy Gross Bajom, ahol tudomást szereztek egy helység nevének többféle használatáról, mindegyiket rögzítették, más esetben teljesen elferdítve jelennek meg a nevek: Vargas Kor - Varjaskér; Czement - Csömend; Sernie - Szenyér; Dopschon - Tapsony; Tschombat - Csombárd. Az országleírás egyik legfontosabb adatközlése a felmért területen található szilárd - kőből vagy téglából épült - épületek számbavétele. Nagy jelentősége volt ennek a felmérés idején katonai szempontból - a csapat elszállásolása szempontjából -, a ma embere számára pedig kirajzolódik a török hódoltság utáni magyar falu és mezőváros képe. Igen figyelemre méltó, hogy a megyénkben az országleírás adatai alapján seholsem találunk kőből vagy téglából épült iskolát, igen kevés helyen történik említés megyei házakról (Comitats Haus) pl. Segesden, Tapsonyban, Böhönyén. A megye falvainak központi épülete a templom - sok esetben fallal körülvéve, valamint a kocsma, illetve néhány nemesi udvarház, urasági kastély, itt-ott megjelennek jobbmódú parasztok kőházai (einige nach Bauers Art schon ziemlich gut gebaute Häuser). A megyeszékhelyen, Kaposváron ä városközpont néhány polgárháza kivételével alig találunk tartósabb anyagból épült épületet. A felmérés idején Somogy területének nagy része mocsaras, erdővel borított terület. Az országleírás adatai részletesen tájékoztatnak a megye vízrajzi viszonyairól. A XVIII. század végének hidrográfiai képe különösen abból a szempontból érdekes, hogy a vízszabályozások megindulása előtti állapotot rögzíti. Mint érdekességet kiemeljük, hogy a Balaton vize pincében őrizve éven át is iható volt. (Das Wasser des Sees lässt sich Jahre lang im Keller aufbewahren und ist dann noch zu trinken.) A tó környéke egyébként kihalt, jelentősebb településként csak Lellét és Keresztúri említik. A katonaság mozgása szempontjából igen fontos volt az utak állapotának, illetve a közlekedést gátló magas vízállásnak részletes ismertetése. Az országleírás készítői mindenütt kitérnek a település közelében található folyó vagy