Dobai András: Somogy megye az első katonai felvétel idejében 1782-1785 - Iskola és levéltár 17. (Kaposvár, 1983)

SOMOGY MEGYE AZ ELSŐ KATONAI FELVÉTEL (1782-1785) IDEJÉN DOBAI ANDRÁS Bevezetés A másfélszázados török megszállás hosszú időre visszavetette az ország fejlődését. Legtöbbet azok az országrészek szenvedtek, amelyek török fennhatóság alá kerültek, vagy annak határain terültek el, közéjük tartozott a történelmi Somogy megye területe is. A pusztító támadások és harcok során Somogyot nagy veszteség érte. A XVI. század végén már csak Babócsa és Kis-Komár volt magyar kézen. A vármegye is csak névleg állt fenn, 1596-ban Rudolf dekrétumának 41. cikkelye Somogyot Zalával egyesítette. Ezzel megszűnt a megye önálló léte. A dekrétum elrendelte, hogy „bárminemű állású és helyzetű emberek . . . Zala megye nemeseinek alispánja és bírája elé idéztessenek és itt a nemesek és mások felelősségre vonassanak mindaddig, amíg ama Somogy megye újra szerveztetik, nem állván útjukban más megyében letelepedni..." - idézte Okányi Pál : Somogy vármegye a török uralom alatt (Kaposvár, 1892.) c. művében. A megye önállósága több mint egy évszázadig szünetelt. A nemesi családok közül többen elhagyták a megyét, a törökdúlások így legközvetlenebbül a falusi lakosságot érintették, azokat, akik ragaszkodva az ősi földhöz, végsőkig kitartottak lakóhelyükön. A pusztulás valódi képe csak akkor vált szembetűnővé, amikor a XVIII. század végén az önálló hadsereg szervezése kapcsán felmérték a török hódoltság egykori területét. Ezzel kezdődik a katonai térképezések kora. A településtörténeti kutatások szempontjából figyelembe vehető első térképeink elkészítése Mária Terézia uralkodásának idejére esik. Különösen a hétéves háború tapasztalatai alapján vált parancsolóvá az új, modern igényeknek megfelelő térképek készítése iránti szükséglet. Gróf Daun tábornok, a Haditanács elnöke 1764. május 5-én a Haditanács nevében Mária Teréziához intézett előterjesztésében sürgette a hadvezetés igényeit kielégítő térképek elkészítését, feltárva azokat a problémákat, amelyekkel a hadvezetésnek a háború folyamán szembe kellett néznie: „A nemrégiben befejezett háború tapasztalatai meggyőzően bizonyították, hogy mennyire nélkülözhetetlen a hadsereg számára azoknak a vidékeknek az ismerete, ahol a háború folyik. Mi azonban - jóllehet a háború saját területünkön folyt -, idegen területekről többet tudunk, mint saját országunk felől, s ezeket az ismereteket is olyan térképből, tervekből, forrásokból merítettük, amelyek az ellenségtől jutottak kezünkbe." (L. Borbély-Nagy : Magyarország I. katonai felvétele II. József korában, Bp., 1932. 12. old.) Mária Terézia, elfogadva Daun tábornok előterjesztését, rendeletet adott ki a Habsburgok igazgatása alatt álló területek feltérképezésére. A munkálatokat