Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
Iskola a 18. században
23 A Dunántúlnak - a XVIII. század második felétől kezdődően - már egyre kedvezőbb helyzete volt gazdasági, társadalmi és kulturális tekintetben is, mint az ország más-más régiójának.Ennélfogva jóval kedvezőbb helyzetben indult el a tőkés fejlődés és a polgárosodás útján is, mint az ország többi része. A XVIII. század második felében kibontakozó mezőgazdasági árutermelését kedvezőbb földrajzi helyzeténél, külső piacokhoz való közelségénél és - nem utolsósorban - előnyös szállítási összeköttetései révén tudta tovább növelni a XIX. század második felében. A gazdasági növekedés előfeltételei tehát már 1848 előtt is biztosí- tottak voltak részére, 1848 és 1867 között azonban ezek az előfeltételek "az országos átlagnál még nagyobb mértékben jöttek létre". /Katus László: A Dunántúl településtörténete III. Székesfehérvár, 1978./ Vasútsűrűsége, hitelintézeti ellátottsága, a mezőgazdaság modernizálásának és tőkés átalakulásának, intenzív művelődésének feltételei is nagyobb eszközellátottságának a kezdeményei, a tagosítások előrehaladása, a rendezett községek arányának emelkedése, a nemzetközi áruforgalom növekedése - talán az egyetlen nagyipari fejlődés kivételével! - mind-mind ezt igazolták. A régió gazdasági és társadalmi eredményeit azonban ki kell egészítenünk az országrészre utaló kulturális mutatókkal is. /A táblázatot lásd a 24. oldalon./ Az 1863-es népszámlálás mérte fel hazánkban először a kulturális fejlettség szintjét, megadván az alfabetizáció és az anal- fabetizáció fokának és elterjedtségének a mutatószámát. Ezek a kulturális mutatók egyértelműen azt bizonyították, hogy a Dunántúl az ország legfejlettebb régiója volt. Míg az ország lakosságának több mint a fele /51 %/ analfabéta volt, s csak 36 százaléka tudott írni-olvasni, s csak 13 százaléka olvasni, addig a 12 dunántúli megyében élő hat évnél idősebb lakosság analfabétáinak az aránya csak 37,2 százalékos volt, 46,6 százalék tudott írni és olvasni és 16,2 százalék volt a csak olvasni tudók aránya, közöttük is 23,4 százalékos a csak olvasni tudó nők aránya, A megyék rangsorában messze az észak-dunántúliak vezettek /Moson, Sopron, Győr/ és a dél-dunántúli három megye zárta a végén a sort /Baranya, Somogy és Zala/.
