Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
A megye középkora
10 látása, a maradék kettő pedig folyton úton van a királyi paranc levelek végrehajtásában. És, hogy röviden foglaljuk Össze kifogásainkat, minden ép oly silány állapotban van, mint ahogy az előző visitatiók találták és kifogásolták. És ha erről a monostorral hamarosan gondoskodás nem történik, elpusztul." A vizitá ció a pusztuló monostorról tehát azt is megállapította, hogy az már csak hiteleshelyi működést tud végezni, szerzetesit aligha. A középkorban 13 vár /castrum/ és 22 mezőváros /oppidum/ és néhány királyi város /civitas/ volt található területén, ahol is jelentős középkori kolostorok alapítódtak, számos bencés &- pátság, pálos- és Ferenc-rendi kolostor. A középkorban virágzó gazdálkodás folyt a megye területén. A birtokos nemességének a királyi tanácsban elfoglalt országos súlya is a megye jelentőségére enged következtetni. A Mohács utáni döbbenetes pusztulás nyomában: a török hódolt ság alatt nemcsak gazdasága pusztult el, hanem jelentős középkori iskolái is, Marcali, Szigetvár /de elpusztult a kálmáncsai főiskola is, amely a reformáció eredményeként alapitódott a megyében/. A megye önállósága is megszűnt 1596-ban, amelyet végül is csak a török alóli felszabadulás után: 1715-ben nyert visz- sza. Feltehetően a hódoltságot is mindössze csak 65-80 000 főre tehető népesség élhette túl, s a lakosság a XVIII. században hatalmas erdőírtásba és jelentős állattartásba fogott. Az újrakezdés után bekövetkezett gazdasági megerősödés következményeként a század második felére - II. József alatt - már 163 500 főre növekedett a megye népessége. A század második felében az úrbéri szerződések törvényességi felülvizsgálata kapcsán sok helyütt jobbágylázadás tört ki a megyében. E heves úrbéri mozgalmak közül itt csak az 1745-ös csurgói jobbágylázadást és az 1766-os kaposvári uradalomban tör ténő "pártütést" említjük. Ezek a kiváltképpen heves mozgalmak már olyan erőre kaptak a "confederatio rusticana", a paraszti szövetkezés révén, hogy a megyének gyors segítségre volt szüksége a leverésükre és lecsillapításukra. Az 1767-ben megjelent az urbárium, s noha az urasági tisztek valamivel engedékenyebbek lettek utána, a hóhér talán kevesebb munkához jutott a megyében, a központosító abszolutizmus gyümölcseként szabványosította és egységesítette a földesúri kizsákmányolást a jobbágyok
