Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)

Topó János dr.

I ségügy alapvető gondját: az orvoshiányt! E nagy feladatot az al­ispán, Somssich Antal /1689-1779/ végezte el. Egyik őse, Miklós mint Csáktornya várkapitánya Zalában szerzett birtokot. Unokája, Antal 1736-1748-ig szolgált mint Somogy megye alispánja. Ebben az időben Topó János dr. a Csáktornyái uradalom orvosa volt, a- kit ismeretségük alapján Somssich meghívott Somogyba a megyei orvosi állásba. Topó kezdetben vonakodott, amikor azonban Somssich a Tolna megyei fizikus évi fizetésének /200,- Et/ több mint kétszeresét ajánlotta fel, igent mondott. 1740. március 14- én a Marczaliban tartott közgyűlésen mutatta be az alispán Topó dr-t mint megyei orvost. A közgyűlés jóváhagyta és megerősítet­te a szerződést, megszavazta az "évi 500.-frt salariumot". Et­től kezdve rendszeresen jelentette a megye a Helytartótanács­nak, hogy állandó orvosa van, de felcsere, gyógyszerésze és vizs­gázott szülésznője még nincs. Külön megemlítjük, hogy a megyei orvos feladatát a szegény adózó nép /"misera plebs contribuens"/ gyógykezelése képezte. Az adózó betegeket ingyen kezelte, sőt a megyei adópénztár költ­ségén ingyen gyógyszerrel is ellátta őket. Ezt a Helytartótanács szigorúan előírta, és betartásáért a megyei hatóságot személyé­ben is felelőssé tette. A nemesek is igénybe vehették a megyei orvost, de fizetniük kellett a hivatalos díjszabásnak megfelelő­en. Gyógyszertár nem volt, ezért a megyei orvosnak magának kel­lett minden szükséges gyógyszerről gondoskodnia. Topó mint or­vos és mint ember egyaránt jól megállta a helyét. Somogybán a pestis hamarosan megszűnt. A Helytartótanács 1754. január 28-án elrendelte, hogy ezen­túl csak okleveles orvosok működhetnek, akár hivatali szolgálat­ban, akár magángyakorlatban. Egyben utasította a megyét, hogy az összes orvosok diplomáját kérje be, és hiteles másolatban terjessze fel. A rendeletet'- amely kizárólag Topó dr-ra vonat­kozott - 1754. március 1-én Kaposváron a megyegyűlésen Hagy Já­nos alispán ismertette. Topónak nem volt kéznél az oklevele; be­szerzésére haladékot kért. Az alispán javaslatára két hónap sza­badságot kapott, hogy Páduából diplomáját elhozhassa. Az 1754. június 23-i megyei közgyűlési jegyzőkönyvbe szóról-szóra bemá­solták Topó dr. Páduából hozott orvosi diplomáját: "Praeclaris- simus Dominus Joannes de Topó Pilius quondam Nicolai Nobilis Berdentis ex Istria Austriaca adductus est ad nos": Topó János tehát az ausztriai Istriából származó, néhai berdensi nemes

Next

/
Thumbnails
Contents