Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)

Szigeti Gyula János dr.

52 ­tait, s határozatot hoztak új orvoslakás, halottasház építésé­re, és engedélyt adtak az épület belső átépítésére, a szellőzés megoldása és a fűtés korszerűsítése érdekében, Hozzájárultak ah­hoz, hogy a költségek fedezetére tárgysorsjátékot hirdessenek, 1872-ben a tárgysorsjáték eredményesen le is folyt, de az elszá­molások hosszadalmas eljárása miatt a kórház csak 1876-ban ju­tott a befolyt összeghez. Felépítették a kórházzal szemben az új orvosi házat, s ennek elfoglalása után megkezdhették a bel­ső átalakításokat. Bérezésük után az eddigi 36 ágyról 64 ágyra tudták emelni a befogadóképességet, s a fertőző nemibetegeket is el lehetett már különíteni. 1877-ben a megye,újabb 6000 forintos támogatással, lehetősé­get adott egjr 7 cellás elmebeteg-pavilon felépítésére, melynek alagsorában és toldaléképületeiben kapott helyet a főző- és mo- sókonyha, a kórházi anyagok raktárai és a cselédség. Az ágyszám 87-re emelkedett. A kórházigény azonban olyan rohamosan nőtt, hogy a 80-as é- vek elején már újabb építési tervek kerültek a vármegye vezetői elé. Először a főépületre emeletráépítési tervet készítettek, de ennek a megvalósítása műszakilag súlyos problémákat okozott, s ezért az épület nyugati végéhez oldalszárny építését határoz­ták el. 1884-ben készültek el a tervek, ezek szerint az emele­tes épületszárnyban,újabb 45 betegágy mellett,betegfelvételi am­bulancia és önálló műtő is helyet kapott. 1887-ben átadták az új szárnyat, és elkészült a régi épületrész felújítása is. A kórház most már 137 ágyával - szervezésében és működésében is - megérett a korszerűsítésre. Elsősorban a betegeket betegségük szerint, osztályok kialakításával kívánták elhelyezni. Az általános kórházból az osztályokra bontott kórházra való átszervezés szükségessé tette a személyzeti létszám növelését, és az osztályok vezetését is meg kellett szervezni. A szülészet elkülönítése lehetőséget adott a megye bábáinak képzéséhez, a bábatanfolyamok szervezéséhez. 1888-tól kezdve évente 2-5 tan­folyam keretében képezték az eddig képesítés nélkül működő köz­ségi bábákat, olyan gondos szervezésben és szakmai sikerrel, hogy ezt az országos főorvos, Tauffér tanár is mintaszerűnek nevezte, és példának ajánlotta, A fáradhatatlan kórházigazgatót e siker után az elmebeteg­kérdés gondjai foglalkoztatták, mert a néhány éve épült 7 cel­lás elmepavilon nem oldotta meg a gondokat. A megyei főorvossal

Next

/
Thumbnails
Contents