Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)

Erőss Gyula dr.

49 ­Az állam nem, de egy tehetős orvos megértette a kemény szava­kat, s 1881-ben dr. Sziládi Mór megalapította az első gyermek- menhelyet, melyet adományokból még bővíteni is lehetett» Csak az állam maradt süket a gyermeksírásra, noha évente küldte az Orszá­gos Közegészségügyi Tanács ez ügyben az előterjesztéseket, miköz­ben Erőss is szüntelenül agitált. , 1896-ban a millenniumi lelkesedés hazafias lobogását igyeke­zett kiaknázni, s az "EGÉSZSÉG" c. folyóiratban adakozásra, ala­pítványok felajánlására hívja fel az "áldozatokra mindig kész ha­zafias közönséget". "Az elhagyott gyermekek felkarolásának egyik legfontosabb láncszeme a lelencház. Organizációjában nincsen sem­mi, ami idegenkedést kelthetne, sőt a társadalom és az állam leg­szélesebb körű tevékenységét hívja fel. E szerény épület a gyer­mekek számára jól megférne a fényes paloták mögött, melyeknek so­rát manapság oly pazarló bőkezűséggel és pompával emelik főváro- sunkban." De a gyermekment!elyek építése nem illett bele az akko­ri magamutogató álhazafias programba» Csak a század utolsó évé­ben fogadták el az Erőss által kidolgozott gyermekvédelmi tör­vényt, melynek nyomán megalakulhattak az állami gyermekment!elyek is. Erőss Gyulát lehangolták a kudarcok, de az ügy mellett kitar­tott, és új erővel és új taktikával vetette magát a küzdelembe. 1898-ban elkészült az általa tervezett és állhatatosan fejlesz­tett kórházának új pavilonja, s amikor az intézet igazgatójává választották, minden idejét annak a hatalmas tervének szentelte, mellyel a "Szegénygyermekek kórházát5" a kor legmagasabb szakmai színvonalú intézményévé kívánta fejleszteni. 25 évig állt a kór­ház élén, s amikor gyógyíthatatlan, súlyos betegsége miatt kény­telen volt a vezetéstől megválni, így búcsúzik munkatársaitól: ••»"Sem hiúság, sem egyéb emberi gyarlóság nem férkőzött hozzám, hogy e jó célnak szenteljem férflkoroia legszebb törekvését. Nincs befejezve a nagy mű, ezt nem a mi jóakaratunk hiánya, hanem az áldatlan nehéz külső viszonyok okozzák. De ez ne tántorítsa Önö­ket, hogy törhetetlen igyekezettel legyenek a hátralévő nagy fel­adat befejezésén..." Amikor 70 éves korában, 1925« június 25-én meghalt, az egész országban megemlékeztek haláláról. "Erőss professzor puritán jel lemű szerény ember volt - írták a nekrológjában - akinek minden gondolatát a polyklinika foglalta el. Bár egyike volt a legkivá­lóbb gyermekorvosoknak, akit egész. Európában ismertek, mégis a­

Next

/
Thumbnails
Contents