Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)

Erőss Gyula dr.

47 Erőss Gyula dr. 71855-1925/

Erőss Gyula elmondhatta volna Kölcsey némileg módosított szavaival: "Büszke magyar vagyok én, Somogybán nőtt törzsöké fámnak»" Egész életét az .jellemezte, hogy fajtájáért, magyarságáért mindenütt, annak jövőjéért a maga területén állhatatosan küzdött, és szülőmegyéjére mindig szeretettel és büszkeséggel emlékezett.

Dédapja patai, nagyapja darányi prédikátor, apja pedig görge- tégi tanító volt. Apja a hűség és állhatatosságban példaképe, már 17 éves korában honvédnek állt, "Részt vettem az 1848/49-es hadjáratban - írja visszaemlékezésében -,17 évesen»önkéntes honvédként, Mint őrmester vagyok igazolva Budáról, érdemmel ellátva, Komáromból Klapka tábornoktól 1849» október 4-én lettem elbocsátva. hősültem 1854-ben Dombón, Két orvos fiam van.,,"

Az idősebb fiú; Gyula még Dombón született 1855-ben, s ezután költözött a család Görgetegre, Kern lehetett könnyű a szerény tanítói fizetésből két fiú orvosi tanulmányait előteremteni. De az apa, aki végigküzdötte a szabadságharcot az utolsó ütközetig, edzett volt a nehézségekkel szemben,

A fiúk apjuk szigorú, céltudatos nevelése mellett Görgetegen kezdték iskolai tanulmányaikat, majd a csurgói neves kollégium növendékei lettek. Gyula az érettségi előtti évet már Sopronban végezte, ahol német nyelvet is tanult, Innen Pestre, az egyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1879-ben avatták orvosdoktorrá. Már gyakorlóévében kitűnt tudományos érdeklődésével; s első munkájával, melyet a lakások levegőjének szennyezéséről írt, pályadíjat nyert, és azt az Orvosi Hetilap is leközölte 1876-ban.

Szakmai működését a pesti Szegénygyermekek Kórházában kezdte, s itt rövid idő alatt felébredt benne a gyermekek iránti különös vonzódása» Ez időtől kezdve tudományos érdeklődése is a gyermek- gyógyászat kérdései felé irányult. Ahhoz a lelkes nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai, Markusovszky és Bodor szellemében, teljes odaadással művelték szakmájukat. Ennek elismerését jelzi az, hogy 1883-ban orvoskari ösztöndíjjal, egyéves külföldi tanulmányútra mehetett, melynek során felkereste Európa nevesebb gyermekkórházait, és megismerkedett az országok gyermekvédelmi intézkedéseivel is.

Útjáról hazatérve kimerítő tanulmányt készített, melyben több reformajánlata mellett nyomatékkai hívta fel a figyelmet az el-