Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)

Csorba József dr.

~ 19 Legfontosabb számunkra "A3 kisdedek Jszá,ioknak gombás kise- besedéseről" szóló fejezet. Megállapítja, hogy "többnyire azon kisdedek, kiknek szerentséjek nints édes Anyjók, vagy más alkal matos dajka által tápláltatni, kínlódnak illy betegségben.” "Helyteleníti a "tzutzli"-t, mely ingerli "a5 száj gyenge hártyáját". Az elváltozások leírása mesteri: "Azon taplós kisebe- sedések, ha jól megnézzük, vékony szálakon függenek, hasonlítva tsaknem ollyan formák, mint a5 penész a3 kenyéren; némelykor a’ száj egész üregét bé lepik. Eleinte fehérek, későbben pedig setétes sárgák. Jó véle való bánás mellett 7-9 nap tartanak. Másra elragadnak ha az a beteg gyermek után szopik!' Kezelésül langyos kamillateát ajánl naponta 3-4-szer egy kanállal. Egyéb beavatkozások károsak, mert "az illy kisebesedések mint valami élődi tenyészetek /parasiticum produetűm/ ingereltetvén megszaporodnak. " -- Csorba a szájpenész gombás eredetének kifejtésével, a gombatenyészetnek mint élő kórokozónak leírásával 10-12

évvel megelőzte Schönleint, Henlét és Grubyt.

* '

A továbbiakban foglalkozik a lázakkal, a gyulladással és végül az elsősegély módozataival is.

Hygiastika c. munkájáért Csorbát a MTA 1832. március 9-én levelező taggá választotta,

A magyar közegészségügynek évszázadok óta nagy problémája volt a veszettség. Végül is Pasteur oldotta meg, de nagy szerepet játszott benne a magyar Hőgyes is.

Csorba idejében aránylag gyakori volt e szörnyű baj. Ezért munkájában részletesen foglalkozik a veszett kutya viselkedésével, a betegség lefolyásával és a kezelési, megelőzési próbálko zásokkal. Olyan fontosnak tartotta a veszettség megismertetését népünk minden tagjával, hogy külön kiadványt jelentetett meg ró la "Békesség mindnyájunkkal!" címen. Ebben összefoglalja a "a nép nyelvén" a gyakorlati teendőket.

Csorba a harmincas évek elején hivatalos elismerésben részesült. 1830-ban a Helytartótanács köszönetét mondott a fertőző marhavész /Lues contagiosa pecorum/ megszüntetésében kifejtett eredményes munkájáért. 1831-ben Somssich Pongrác alnádor értékelte az egész megye területén kifejtett orvosi tevékenységét. Külön megemlítette a népművelés terén végzett állandó működését, így a Hygiastika megírását a népbetegségekről, azok gyógyításáról, továbbá ingyenes megküldését a megye minden birtokosának.