Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 14. (Kaposvár, 1981)

Tartalomjegyzék

40

zépiskolai tanár, lglg-ben igazgató, A Tanácsköztársaság megdöntése után nyugdíjazták, lg20-tól a Balatoni Halászati Vállalat titkára, majd ügyveEtő igazgatójaként balatoni útikönyveket, szá mos halgazdasági szakcikket írt. Szerepe volt a siófoki halkonzervgyár létrehozásában, a hallisztgyártás megindításában, I939- ben ismét nyugdíjazták. 1938-tól a balatoni halászat és vízi bir tokviszonyok történetével foglalkozott, vezette az általa létesített Siófoki Halászati Múzeumot,

Főbb müve i : A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt (Bél Mátyás kéziratának fordítása, A Magyar Biológiai Kutatóinté zet munkái, I943), Tiszai hatás a balatoni halászatban (Ethno- graphia, I95I).

MADARÁSZ JÓZSEF

Nemeskisfalud, I8I4. augusztus 27, - Kispest, I9I5, január 3I.

Ügyvéd, politikus. Az 1832-30, évi országgyűlésen mint a távollevők követe, fiatal j :átus, Kossuth Országgyűlési Tudósításainak másolói közé tartozott, ezzel tartotta el magát, és részt vett az országgyűlési ifjak egyesületében, amiért hazaküldték, 1834-ben ügyvédi vizsgát tett. Bátyjával együtt részt vett megyéje ellenzéki mozgalmaiban, majd 1848-49-ben mellette a nemesi radikális baloldal tagjaként szerepelt. A Nép-Elem, majd a Deb- reczeni Lapok szerkesztője,

A szabadságharc bukása után g évi várfogságra ítélték, Kufsteinben raboskodott. 1856-ban nyerte vissza szabadságát, 1859-ben Amerikában bátyját, Londonban Kossuthot látogatta meg. l86l-ben, majd I865 után haláláig negyvennyolcas, illetve függetlenségi párti képviselő, 1848-től lgl5~ig megszakítás nélkül a sárkeresz túri kerületet képviselte 67 éven át,

1867- ben tiltakozott Ferenc József megkoronázása ellen, majd a demokrata körök szervezésével igyekezett tömegmozgalmat kelteni a kiegyezés, főleg a közös ügyek módosításának követelésére.

1868- tói a Negyvennyolcas Párt, 1874-től a Függetlenségi Párt e- gyik vezetője, intranzigens, de a magyar nacionalizmustól nem mentes, liberális képviselője volt. Korábban költeményeket és színdarabokat is írt.

Főbb művei: Beszédei az I865-67, országgyűlésen (Pest, l868), Emlékirataim I83I-I88I, (Bp. 1953).

I ROPALO/ví; Illyés Gyulai Az utolsó törzsfő (Bp, I953), Környez