Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 14. (Kaposvár, 1981)
Tartalomjegyzék
9 lgl8-20-ban hosszabb időt töltött Sopronban, Hosszú hallgatás u- tán I825 körül ismét szerepelni kezdett az irodalmi életben. Néhány levelet váltott Széchenyi Istvánnal., Értekezést írt a parasztság helyzetéről, "A magyarországi mezei szorgalom némely a- kadályairól" címen. Ebben jobb bánásmódot követel a jobbágyoknak, s időszerű gazdasági reformok érdekében száll síkra, L835- től egészsége megrendít, munkáit kénytelen volt abbahagyni. Költészetében a korabeli magyar nemesség legjobbjainak élmény- és érzelmi világa, belső világnézeti küzdelme tükröződik, Lírájának művészi tetőpontját l805-07-ben, a napóleoni háborúk idején írt nagy hazafias ódái jelentik. Ezekben a közösséghez szólva figyelmeztette a nemzetet a fenyegető veszélyre, és bátor helytállásra hívta fel, Kazinczy hatására kezdi magáévá tenni a felvilágosodás eszméit, költői leveleiben az ész és a tudomány hatalmát hirdeti. Nagy erejű szuggesztív költői nyelve és stílusa révén is a magyar romantikus líra legfontosabb előkészítője. Niklán, volt kúriájában Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum, ill, kiállítás látható. I ROPALOM; Váczy János: Berzsenyi Dániel életrajza (Bp. I895), Németh László: Berzsenyi (Bp, I937), Vargha Balázs: Berzsenyi (Bp, I959), Merényi Oszkár: Berzsenyi-emlékkönyv (Bp. I97Ó), Főbb művei: Berzsenyi Dániel költői művei, (Kiadta Merényi Oszkár, Bp, I93Ó), kritikai kiadás, Berzsenyi Dániel ősz- szes művei (kiadta Merényi Oszkár, Bp, I956). BOKOR JÓZSEF Kadarkút, I843, június Lg, - Budapest, I9I7, június 11,, ügnár, pedagógiai és filozófiai íróL Csurgón, Pápán tanult,majd Pesten teológiát hallgatott. 1868-tól 1885-ig a sárospataki ref. főiskola tanára. Közben a budapesti egyetem bölcsészkarán doktorátust szerzett, 1885-től budapesti kereskedelmi iskolai tanár, ugyanebben az évben az egyetemen a neveléstörténet magántanára, majd c, ny. rk, tanára, 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa, IgOl-ben megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek alelnöke volt. Szerkesztette a Sárospataki Lapokat (I88I-82), A. Magyar Philosophiai Szemlét (l884-l886-ig Buday Józseffel, 1889-ig egyedül), az Egyetértés c, lap tanügyi rovatát (1888- I9O8) és a Pallas Nagy Lexikonát,
