Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)

Szemelvények

- 68 TISZTES. Ugyan ugy-é? s itten van Lehelfi uram?

PIRKÁSZ. Külömben sem Domine Spectabilia.

TISZTES. latén hozta, latén hozta, édea Lehelii uram, az urat, ma mindég vártam, de hálá Iatennek, hogy meglátogatott bennünket - mi újság a gyölésen?

LEHELPI. Sajnálom, hogy aemmi ollyas különössel nem tisztel- kedhetem, különben ia a nevezetea dolgok már tudva vágynak. TISZTES. Üljön le, édea Lehelfi uram. - Adjatok nékem egy szé- ket, igen elfáradtam, - azok az átkozott caelédek, ha caak magam köztük nem forgok, egy keresztül azalmát ae teaznek. Lehelfi teaz azéket a 'Tiaztea úr alá,

PETRONELLA. A kérem, kedvezzen az Ur magának - ne fáraaaza magát, az az én köteleaaégem.

LEHELPI. A Tekintetea Ur megérdemli, hogy én ebben ia megmutas- aam tiazteletemet. A Kiaaaazony ia megérdemli, hogy vendég létemre ia megkíméljem.

TISZTES. Köazönöm, édea Lehelfi uram, köazönöm, az Ur egy cul- tua ember, éa az Urat azeretem, az Ur diazére tudna lenni az én azegény házamnak. Már gyakran beszéltük a leány ómmal,hogy az Ur egy becsületes, egy cainoa magyar. Éa én mondtam ia néki, hogy én néki ollyan barátot azeretnék. Ő ia az Urat tiszteli. Járt-é valaha az Ur a nagy világba?

LEHELPI. Jártam, hogy megeamerheaaem, megésmértem a azolta kerülöm, nem kevésbé veszedelmes az a azivnek, a bölcsességnek, sőt a nemzeti characternek, mint a porban szennyeződő alacsony- ság,

PIRKÁSZ. Éa igy az nem cultura?

TISZTES. Hát külső országra volt-é ki éa meddig?

LEHELPI. Voltam Bécsig, voltam Lengyelországig, voltam be Erdélyig éa erre a Dalmáciái tengerig éa igy hazám szomszédságát eamerem, caak azt bánom, hogy a török földén nem voltam. PIRKÁSZ. Már annyi helyen forgolódni cultura.

TISZTES. Egy tudós éa okos hazafinak nemcsak, azép, hanem szükséges ia a határos nemzeteket ismerni. Legelső dolog pedig a maga házának eaméréae, mert aki a maga házát aem tudja, hogy áll, mi gondja annak a más házára?

./