Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)

Az önképzőköri forma

- 37 ­világháború közötti időszakban erőteljesen folytatta működé­sét, de hangsúlyozottan a hagyományos keretek között, az újí­tásra törekvés szándéka nélkül. Az önképzőkörnek a huszas évek elején dr. Bene Kálmán volt a vezetője és munkája elsősorban arra irányult, hogy az irodalom iránti elmélyülőbb érdeklődést felkeltse. Szokásos mozzanat volt a kör működésében , hogy minden év farsangján koncertet rendezett, mely "nemcsak az ifjúságnak volt színvonalas műsoros estje és szó­rakozási alkalma, hanem a helyi és környékbeli úri közönségnek is igazi társadalmi eseménye. "Mint láttuk, minden alkalommal a fel­adat megoldásában az ének- és zenekaré volt a legjelentősebb sze­rep, jól kiválasztott számokkal " szórakoztatták " a b,álás közön­séget. Ezek mellett persze feladata volt az önképzőkörnek márc.15. és okt.6. ünnepségeinek megrendezése, valamint minden esedékes irói vagy költői jubileum megünneplése. o Az 1925-26. tanévben Bene Kálmán a megbetegedett igazgatóhelyettes funkcióját vette át, igy a kör tanárelnöke Écsy Ödön István lett. Ettől kezdve alakult ki az a szokás, hogy a vezetést mindig a nyol­cadik osztályban magyar irodalmat tanitó tanár látta el. Változást jelentett az önképzőkör szervezetében, hogy az 1939-4o. tanévtől szakosztályokra tagozódott. Azzal a céllal, hogy minél több irány­ban' szolgálhassa a diákönképzés feladatait./ Ami visszatekintve in­kább elaprózottságot mutat,/ A műsorok összeállitásában a tanári Ízlés dominált0illetve ezzel összhangban az "úri közönség" reagálása. A szórakoztatás mellett, a napi szerzők müveinek bemutatásán túl azért volt komolyabb és fontosabb törekvés is. Az önképzőkörben azzal is kísérleteztek, hogy dramatizáljanak kiemelkedő alkotásokból részleteket. Ahogy pél­dául 1933-ban a Kalevala szinpadszerü bemutatására vállalkoztak, el­sősorban azért, hogy a finn irodalmat népszerűsítsék. Emellett a drá matörténet jeles alkotásait is igyekeztek összefoglalni az iskola ta nulóinak. Ahogy a következő tanévben Madách Az ember tragédiája részleteit dől gozták fel. Később, a negyvenes évektől, amikor miniszteri utasítás­ra átszervezték az önképzőköröket, ezek az elemek háttérbe szőrűi­tek, nem vállalták tovább a színjátszás ügyét.

Next

/
Thumbnails
Contents