Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei

- 47 A Fonyódi-hegy éppen úgy keletkezett, mint a túlsó part tanúhegyei. Jó védelmet nyújtott a Balaton és a Nagyberek mocsara közül szigetként kiemelkedő hegy az itt lakó embereknek.

Fonyód különlegessége a végvár, melynek elrendezéséről Giulio Turco császári hadmérnök korabeli vár- és erőditményrajza nyújt eligazítást. A mai helyzetről pedig Fitz Jenő régész, múzeumigazgató ásatásai a következőket állapították meg; " A kétszeres várárokkal körülvett kb. 30 m átmérőjű köralakú területen egy középkori templom állott, mely körül, középkori szokás szerint, temető terült el. A templom nyugati apszisos záródása is látható, A török korban a templomot erőddé alakították át. Ekkor építették hozzá a Turco-féle felmérés többi helyiségét. A két építkezés különböző idejére mutat, hogy a tégla építkezésű templommal ellentétben a vár többi része kőből készült. A várat kis, sárfalú viskók, a falusiak egykori náddal, zsúppal fedett házacskái vették körül. Érdekessége még, hogy a várat út kötötte össze a Bézsenyi várral. A II.József idejében készült térkép az erődítményt még feltünteti /1783/« Feketebézseny közelében egy bronzkori cölöpépitményes telep is előkerült.

A vár mögött, illetve fölött műemlék jellegű, nádfe - deles présház áll. Egy 1833-ban készült diszes faprésen az alábbi felirat olvasható; " A szőlőtő három gyümölcsöt terem. Az első a gyönyörűség, a második a részegség, a harmadik a bánat. "

A várral szemben a szénsavas "Fonyódi viz" töltőállomása látható.

Huszka Jenő 1907-től 1944-ig nyaralt Fonyódon. A Huszka-villát és az 1960-ban létesített emlékpadot és emléktáblát sokan ismerik.

Viszont kevesebben tudnak Velics Antal /1855-1915/ hires magyar orientalista tudósról, aki a róla elnevezett Velics-erdő, későbbi nevén Kossuth-erdő eldugott