Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

1. A Balaton természetföldrajza és településtörténete

A kelták i.e. az első évezredben jelentek meg a tő partján. Ők voltak a vas széles körű elterjesztő!, A magas partfalakra épitett várakban laktak, halottaikat elhamvasztották.

Az ő uralmukat a rómaiak váltották fel, majd különböző népvándorló törzsek- hunok, gőtok, longobárdok, avarok szállták meg a Balaton térségét. Hadd emeljem ki e korból a vörsi longobárd települést, illetve a temető ásatásait, amelyek a fentieket igazolják.

A szlávok jelenlétét a térségben a nyelvtudomány külön kiemeli. /Tihany, Zamárdi, Lucs-tető, Gönye-tető./

A Balaton neve a római hóditást követő időkben keletkezett, feltehetően szláv eredetű földrajzi név, Legújabban felvetődött az is,hogy a római auctoroknál megőrzött Peiso v. Pelsó volt a neve, eredete azonban ős finnugor szógyökökre vezethető vissza: " félelmetes mocsár vagy ingovány " volt a jelentése.

A honfoglalás előtti legelső település a somogyi parton Anonymus szerint Qrthau lehetett a mai Orda /Ordacsehi/ helyén, ahol már a 9» században templomot emeltek.

Nemcsak a Nagyberekre, hanem az egész déli part településeire és az itt lakó népek életére is évszázadokon ke - resztül rányomta bélyegét a tó állandó vizszintingadozása. Még a Sió-zsilip megépítése után is - az elmúlt száz évben- 2,25 m volt a Balaton vizszintjének az ingadozása. Ezért a Balaton mentén épült váraknak csupán 50 %-a épült a magaslatokra. Közülük azonban már csak egynéhány á11./Kerek!/

A régi.térképeken azonban több vár megtalálható, igy pl. s Ságvár és Endréd közti Börevár, a Nyim melletti Kásivár, valamint a Balatontól távolabb eső Tárd és Diós vára. Egyeseknek már csak a földrajzi nevekben maradt meg az emléke /Drenavár/, Az Orda melletti kisvárikut és Csákvár eleje is egy-egy ősi vár nevét őrizheti.