Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)
Tartalomjegyzék
29 szőr kilátásba helyezte az ellenzéki Liberális Blokkhoz való csatlakozást, mig végül Horthy nyomására, a Sokorópátkai Szabóféle Kisgazdapárttal egyesült, s a Keresztény Blokk tagja lett. 1919. november 25-tol 1920. augusztus 15-ig közélelmezési, 1920. augusztus ^15-től 1921. december 3-ig és 1922. június 16-tól 1924. október 14-ig földművelésügyi miniszter, 1920. december 16-tól 1921. június 29-ig kisgazdaügyi tárca, nélküli miniszter is a Huszár-, a, Simon.yi-Semad.am-, a Teleki- és a Bethlen-kor- mányban. Fokozatosan lemondott a párt 1909-ben, majd 1918 novemberében megfogalmazott demokratikus agrárprogramjáról. Hevéhez fűződik az 1920. XXXVI. te., amely a földbirtok "helyesebb” megoszlását tűzte ki célul, de a, reform összes fő kérdéseit homályban hagyta, s igy csupán, kerettörvény volt: a földreformot a, magyar uralkodó osztályok zátony •, juttatták. 1922 elején. Bethlen miniszterelnök és a volt munkapárti politikusok beléptek a Kisgazdapártba, s a párt vezetése is a kezükbe került. 1924. októberében titkára, Eskütt Lajos panamáiban, való részvétel gyanúja miatt lemondásra kényszerült, s nem sokkal ezután hirtelen, meghalt.- IRODALOM: Iratok az ellenforradalom történetéhez /I. Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon. 1919- 1921. II« kiadás, Bp«, 1956. II. A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon, 1921-1924. Bp. 1956/; Király István: ^Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában, Kaposvárott? Somogy megye múltjából. /Levéltári Évkönyv 8. kötet, 1977/. H a g y v á t h y János /Miskolc, 1755. január 19. - Csurgó, 1819. február 13*/: megyei táblabiró, jószágkormányzó, az első magyar mezőgazdasági kézikönyv Írója. Sárospatakon, jogot és teológiát tanult, ezt követően két évig Szapáry István, gr. házánál nevelősködött, majd Losoncon, a költészettan tanára volt. Tanári állását szembaja miatt hagyta ott. Felgyógyulása után. katonának állt be, s hét évi szolgálat után kapitányi rangot ért el. Katonai évei alatt bejárta Ausztriát, Olaszországot és Belgiumot, s mindenütt figyelemmel kisérte a gazdasági viszonyokat. A bécsi szabadkőműves páholyban megismerkedett Széchenyi Ferenccel és Festetics Györggyel. 1786-ban. szerelt le. Előbb egy Bécs környéki birtokon, gyakornok, majd. belgiumi tanulmányút után Pest re jött, s tagja lett a Nagyszivüség nevű szabadkőműves páholynak. Ugyanekkor barátságot kötött Kazinczyval, Batsányival. Festetics 1792-ben meghivta Keszthelyre' jószágkormanyzójanak. Itt az uradalmat mintaszerűen, megszervezte, és első Ízben, vezette be a kettős könyvelést. Buzdítására a gróf Csurgón, gimnáziumot épit tetett /1792/. A keszthelyi Georgikon., Európában, az első mezőgazdasági főiskola alapítására, is 0 adta a gondolatot. Az 1797- ben. alapított Georgikonnak hat hónapig igazgatója is volt. Hatévi szolgálat után, 1797-ben, nyugdíjaztatását kérte, és Csurgón, telepedett meg. Felvilágosult, utópista társadalompolitikai röp- iratokat is adott ki. Főbb müvei: A szorgalmatos mezeigazda. A Magyarországban, gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendszerén keresztül /I-II,, Pest, 1791/; Magyar házi gazdaasszony /Pest, 1820/; Magyar praktikus termesztő /Pest, 1821/; Magyar gazdatiszt /Pest, 1821/; Magyar practicus tenyésztető /Pest, 1822/.- IRODALOM: Hagyvafhy Kálmán.: H.J. élete /Pozsony, 1890/; Kosá- ry Domokos: H.J. /Élet és Tudomány, 1953- 12. sz./; Lázár Vilmos :N. J. emlékezete /MTA Agrártudományok Osztálya KozTl 3-4« sz.
