Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)
Tartalomjegyzék
28 szerkesztette a társulat évkönyveit 1879-82-ig, melyekben sok régészeti cikke jelent meg. Főbb müvei: A székesfehérvári őr- kanonokság története /Veszprém,' 1906/Somogy vármegyei gazdaságtörténeti adatok /Kaposvár, 1896/; Somogy vármegye a rendi országgyűlésen. /Veszprém, 1906/. hagy Imre /Kaposvár, 1896. június 6. - Budapest, 1958. június 30./: revizionista politikus, miniszterelnök, közgazda- sági iró, egyetemi tanár, az MTA tagja /1949/. Szegényparaszt családból származott. Felső kereskedelmi iskolát végzett, majd lakatosmesterséget tanult. Mint segéd Diósgyőrött és Kaposvárott dolgozott. 1914-ben. bevonult katonának, és orosz hadifogságba esett. Mint hadifogoly 1918-ban. belépett az Oroszországi Kommunista /bolsevik/ Pártba, és a Vörös Hadsereg tagjaként harcolt. Hazatérte /1921/ után Somogy megyében szervezte a földmunkásmozgalmat. 1925-től 1927-ig az MSZMP tagja volt. 1928-ban Bécsbe emigrált, 1929-ben visszatért a Szovjetúnióba, és a moszkvai Agrártudományi Intézet, majd a Központi Statisztikai Intézet munkatársa. A II. világháború idején, a Kossuth- rádió egyik szerkesztője. 1944 végén hazatért Magyarországra, és tagja lett az MKP, majd az MDP Központi Vezetőségének s a Politikai Bizottságnak. 1944* december 22-től 1945* november 15-ig földművelésügyi, ezt követően. 1946. február 1-ig belügyminiszter. 1948-51-ben. és 1952-56. között a budapesti Közgazdasági egyetem ny. r. tanára. 1949-ben. a mezőgazdaság szocializálásával kapcsolatban elfoglalt álláspontja miatt kizárták a Politikai Bizottságból, majd - miután, önbirálatot gyakorolt - újra tagja lett a Politikai Bizottságnak. 1952. január 5-én kinevezték élelmezési és begyűjtési miniszternek. 1952-53-ban. miniszterelnökhelyettes, 1953* július 4-től 1955* április 18- ig pedig miniszterelnök. 1955* áprilisában, funkcióitól megfosztották és a pártból kizárták. Az 1956-i ellenforradalom idején., október 24-től november 4-ig ismét miniszterelnök. A Legfelsőbb Bíróság mint az ellenforradalom egyik szervezőjét és vezetőjét halálra Ítélte, - kivégezték. Főbb müvei: Agrárproblémák /Bp., 1949/; Egy évtized /I-II., Bp.” 1956/- " Nagyatádi Szab ó István. /Erdőcsokonya, 1863* szeptember 17. - Erdocsokonya, 1924. november 1./: politikus, a módos parasztság képviselője, a Somogy megyei Kisgazdák E- gyesületének /1908/, a Magyarországi Kisbirtokos Szövetségnek /1908/, az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártnak /1909/ egyik megalapítója, és a párt vezére, miniszter. 1908-tól országgyűlési, majd. 1920-tól nemzetgyűlési képviselő. A Gazdapárt vagy Kisgazdapárt a birtokos parasztság pártja: s a vezetés a közép- és módos parasztság demokratikus követeléseinek hangot adott, de hajlott az uralkodó osztályokkal való egyezkedés felé. 1918-19-’ben. az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1918. október utolsó napjaiban, alakuló reakciós Hadik-kormányban. vállalta a földművelésügyi miniszteri tárcát. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Berin.key-kor- mányban a földreform ügyeivel megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter 1919. január 11-től, ill. február 8-tól. A Tanácsköztársaság megdöntése után. 1919. augusztus 15-től augusztus 27-ig az ellenforradalmi Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere. 1919. szeptember és november között több
