Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 13 Fekete István /Gölle, 1900. január 25. - Budapest, 19707 ju'nius 23./: iró, mezőgazdasági szakíró» 1937-ben. egy i- rodalmi pályázaton tűnt fel "A koppányi aga testamentuma" c. történetiregényével /új kiadása 1958-ban/. 1939-ben. Zsellérek c. regényével elnyerte az Egyetemi Nyomda pályadiját. Sorra követték egymást regényei és elbeszélései, közülük az állattörténetek lettek legnépszerűbbek /Gsi; Lutra; Kele; Bogáncs/. Nagy sikert aratott a Bogáncsból készített forgatókönyve és két ifjúsági regénye is: Tüskevár /1957/; Téli berek /1959/. 1956-ban megjelent Halászat c. kézikönyve e nemben hézagpótló munka.

Mpnt képzett mezőgazda,hosszabb ideig foglalkozott szakoktatással, a negyvenes években számos kisfilmet irt és rendezett,, a művészi megoldású ismeretterjesztés filmmüfajával kísérletezve. Pepi-Kert c. munkája /1960/ a szarvasi arborétum története és leírása. Elbeszélései, karcolatai sűrűn szerepelnek a Rádió műsorában, számos folyóirat munkatársa. A széles körű olvasótábor és^az ifjúság egyik legkedvesebb írója. írásainak sajátos varázsát a természetközelség adja meg, a meseszövés frissesége és eleven, bája, mellyel minden élőlényt az emberi világ részesévé tesz. Regényei és kisebb Írásai francia, lengyel és német nyelven is megjelentek.

Fodor József /Lakócsa, 1843* július 16, - Budapest, 1901, március 20./: higiénikus, egyetemi tanár, az MTA tagja /l. 1878», r., 1883/, a Cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktora. Bécsben és Pesten tanult, 1865-ben orvosdoktor, 1866-tól tanársegéd az államorvostani tanszéken. 1869-ben kórházi bonc- nokfőorvos, magántanár a tiszti orvosi eljárásokból. Külföldi tanulmányút után 1872-ben Kolozsvárott az államorvostan ny.r. tanára, 1874-1901-ben az orvosi rendészet, utóbb a közegészség- tan ny.r. tanára a budapesti egyetemen, 1894-95-ben az egyetem rektora, A közegészségtannak nemcsak első hazai oktatója, művelője, de nemzetközi viszonylatban is egyik megalapozója. A levegő, a talaj és a viz szennyeződésére vonatkozó kutatásai mind módszereik, mind megállapításaik tekintetében klasszikus jelentőségűek, és hozzájárultak Pettenkofer téves talaj elméletének megdöntéséhez, Elsők között mutatta ki a viz tífuszt terjesztő szerepét. Jelentősek a szénmonoxid toxicitására vonatkozó kutatásai. Felismerte a bakteriológia fontosságát. Kutatásait számos gyakorlati kérdés megoldásában érvényesítette /a főváros vízellátása, csatornázás stb./. Az ő javaslatai alapján léptették életbe az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézményt. Mar- kusovszky Lajossal megszervezte az Országos Közegészségi Egyesületet, 1879-87-ben a Természettudományi Közlöny, 1887-től az Egészség c. lap szerkesztője, a Természettudományi Társulat főtitkára éveken át. Világviszonylatban elsőnek vetette fel egy országos közegészségügyi intézet és területi közegészségügyijárványügyi intézet tervét. Több munkájában, élesen bíráltává hazai társadalmi viszonyokat és azok egészségromboló hatását,- IRODALOM: Hőgyes Endre: Fodor József /MTA emlékbeszédek, Bp., 1903/; Az orvosi tudomány magyar mesterei /Bp., 1924/; Varga Lajos:,F.J. /Orvosi Hetilap, 1963» 28. sz./; Kerekes István:' F.J. /Élővilág, 1964« 2. sz,/; Hahn. Géza - Me ily József: F.J. élete és munkássága /Bp., 1965/T^