Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

12

Endrei Ákos /Hódmezővásárhely, I860, április 22, - Budapest, 1918. március 28./: bár nem somogyi születésű, de 20 é- vet töltött Somogybán. 1387-1892-ig csurgói ref. főgimnáziumi és 1894-1909-ig kaposvári áll. főgimnáziumi tanár, s itt fejtette ^ki irodalmi és kulturális munkálkodásának java részét. Csurgón nyelvészeti és tanügyi dolgozatokat irt /a Nyelvőrben ő^gyűjtötte a legtöbb tájnyelvi adatot Somogyból/, Itt irta első nagyobb könyvét, a "Német stílusgyakorlatok"-at, melyet az ország majdnem■minden középiskolájában használtak. Kaposvárott főleg magyar irodalmi müveket irt /a Zrinyiász legbehatóbb kommentárja, A kuruczköltészet epikája, Kölcsey mint szónok stb./.

0 irta az első direktmódszerü német nyelvkönyvet négy kötetben. Emellett ő kezdeményezte Kaposvárott a Szabad Liczeumot, a munkásgimnáziumot. 1909-ben Budapestre helyeztetett át.

^Fábián Béla /Pécs, 1929* október 5* - Barcs, 1945» ja- nuár 28./: az ellenállási mozgalom résztvevője. Bányászcsalád gyermeke. 13 éves koráig édesanyja testvérénél Mánfán nevelkedett. Tanulmányai befejeztével villanyszerelő tanulóként dolgozott a komlói szénbányában. Amikor a pécsi fiatalok egy csoportja jelentkezett a jugoszláviai Petőfi Sándor-partizánbrigádba, ő is velük tartott. A brigád harcosaként halt hősi halált 16 é- ves korában, miután - élete feláldozásával - Barcsnál felrobbantotta a németek egy pontonhídját, és ezzel megakadályozta átkelésüket a Dráva folyón, a frontszakasz egy igen fontos pontján.- IRODALOM: Pöldessy Dénes: Fábián Béla emléke /Dunántúli Napló, 1964» 262,1 's'z'.'/t

Barkas János /Tóti, 1882. január 1. - Kaposvár, 1919. szeptember 17«/: a munkásmozgalom mártírja, az 1919-es fehérterror áldozata. Az SZDP budafoki szervezetének volt tagja.

1919« március végétől az igali járás politikai megbízottja; járásában megerősítette a termelőszövetkezeti mozgalmat. A Tanács- köztársaság megdöntése után is még leverte a helyi ellenforradalmárokat. 1919. augusztus 7-én letartóztatták, és Latihca Sándorral együtt a kaposvári Nádasdi erdőben ellenforradalmi tiszti csoport meggyilkolta.- IRODALOM: Andrássy Antal: Latinca Sándor elfogatása és mártírhalála /Somogyi Szemle, 1967. I. sz./; Kávássy Sándor: Két világ határán /Valóság, 1967. 3. sz./; Hamburger Jenő: Latinca ballada.

Barkas János /Csurgó, 1893. november 6. - Iharosberény, 1919. ^szeptember 1./: a munkásmozgalom mártirja, vasúti tisztviselő. Középiskoláit Csurgón végezte. 1910-ben anyagi okok miatt tanulmányait megszakítva a MÁV szolgálatába állt. 1918 o- szén Csurgón a helyi szociáldemokrata párt vezetőségi tagja. A Tanácsköztársaság alatt járási párttitkár, a munkástanács tagja, vádbiztos. A tanácshatalom megdöntése után a Prónay-különit- mény letartóztatta, Iharosberénybe hurcolta, s ott válogatott kínzások után meggyilkolta.- IRODALOM: Nemes Dezső: Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma /Bp«, 1956/; Somogyi tizenkilencesek /Kaposvár, 1959/.