Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON

B e k s i c s Gusztáv /Gamás, 1847. február 9. - Budapest, 1906. május' 7./: újságíró, történész, publicista. Papnak készült, majd a pesti egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. 1870-től a Pesti Napló szerkesztőségének tagja Kemény Zsigmond oldalán. Ügyvédi vizsgájának letétele /1874. v.

77/után 1884-ig a királyi táblán dolgozott mint fogalmazó. 1884-től több Ízben szabadelvű párti képviselő. 1894-96-ban a miniszterelnökség közjogi és nemzetközi ügyosztályának vezetője. Cikkírója volt a Nemzetnek. 1896-tól a Magyar Nemzet, 1905- től a Budapesti Közlöny c. hivatalos lap szerkesztője. Eleinte mint szepiro es műfordító lépett fel. Publicisztikája a dualizmus, a magyarosítás és a magyar imperializmus ügyét szolgálta. Pőbb müvei: Gladstone és a keleti válság /Bp., 1880/; A demok- ratia Magyarországon /Bp ., 1881'/';' Ä magyar doctrinairek' /Bp., 1882/; Kemény ^Zsigmond, a ^forradalom és a kiegyezés' /Bp., 1883/; Magyarosodás és magyarosit ás f különös tekintette! városainkra /Bp., 1885/; A dua lismus története, 'közjogi' érúelme és nemzeti törekvéseink /u ., 1892/; A magyar fáj t'erjes'zkedé'se' é's nemze- _ti konszolidációink /Bp., 1896/ ; A modern Magyarország /Mária“" Nándorral, A Magyar Nemzet Tört. X. ko't.V Bp..' 1898/; Mátyás király_birodalma és Magyarország jövője /Bp., 1905/; A szabadelvű párt története /Bp.. 1906/.- IRQMLOflii Kalmár A. : B.G. történet- és közjogirása /Bp.,

1902/; Angyal' D.:' Az imperialista ábrándok korából. Történeti tanulmányok /Bp., 1937/; Mátrai L.: A doktrinerek, a marxizmus első magyarországi ellenfelei, /Filozófiai Szemle, 1957/.

.Perec z k Sándor /Kaposvár, 1856. július 21, -^Kaposvár, 1945. március 28,/: mérnök. Apja, Bereczk Antal Kaposvár rendezett tanácsú város polgármestere volt. Iskoláit Kaposváron, Sopronban és Budapesten végezte, hol építészmérnöki oklevelet nyert. Ekkor néhány hónapig a bécsi képzőművészeti akadémiát látogatta. 1881, február 6-án szülővárosa megválasztotta mérnökének, ahol főmérnökké s utóbb műszaki tanácsossá lépett elő. 1924. augusztus 1-ig volt a város szolgálatában, ekkor nyugdíjba vonult. Eleinte 1891-től 8 éven át a villanytelepet és a vízvezeték kiépítését is ő vezette. Élénk társadalmi működést fejtett ki, és számos egyletnek vezetőségében foglalt helyet. Több apróbb cikket irt a lapokba. Eőbb müvei: A Kaposvár rt. város története és fejlődése /Kapósvár, 1928/,

B e r z s e n v^i Dániel /Egyházashetye, 1776. május 7. - Mikla, 1836. február 24./: a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa, a klasszikus verselés kiemelkedő mestere; az MTA tagja /1830/, Apja Berzsenyi Lajos Vas vármegyei földbirtokos. Késve iratkozott be Sopronban középiskolába, s tanulmányait nem fejezte be. 1795-ben rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona. 1795-től néhány évig apja mellett élt, majd 1798-tól kemenessömjéni birtokukon gazdálkodott. 1803-ban Nik- lára költözött, itt élt haláláig. A gazdálkodás mellett verseket kezdett írni. Költői működéséről először Kis János 1803-ban adott hirt Kazinczynak. 1808-ban eljuttatta verseit Kazinczy Eerencnek, aki bírálatot irt róluk, s javításokat javasolt, a