Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)
Tartalomjegyzék
34 Nyugat mozgaImában. Ady barátja volt. 1914-ben Párizsban az I. világháború kitörésekor internálták, csak 1915* februárjában, tért haza. Az internálásban készített rajzait 1915-ben. az Ernst Múzeum mutatta be. A háború után. alkotta nagy erejű iróportré- it /Móricz, Babits stb./, 1926-ban. az Uffizibe került Önarcképe. Emlékezései 19.H-ben. és 1957-ben. jelentek meg.- IRODALOM: Petrovics Elek: R.R. /1942/; Genthon István: R.R.J. /Bp. , 1958- bibiíog'rafiával/. - Szi. Babits Mihály: A festő halála. R.R.J. emlékének; Szabó Lőrinc: R.R.' /versek/. Bernáth Mária: Rippl-Rónai József /Szemtől-Szembe/ Bp. , 1976. La,'c'z'ko An.A- rás: Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatai, különös tekintettel a Somogyi sajtóra. /I-II. Közlemény/ Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 1977., 1978. Roboz István. /Kötcse, 1828. október 26. - Kaposvár, 1916 április' 11./: költő, újságiró. Iskolatársa volt Pápán. Petőfinek és Jókainak. 1848-ban. fejezte be jogi tanulmányait, majd részt vett a szabadságharcban,. Majd élénk tevékenységet fejtett ki a dunántúli irodalmi életben. 1866-ban. alapította a Somogy cimü lapot, amelyet haláláig szerkesztett. A vidéki lapok viszonylatában Roboz a Somogy-gyal jelentős eredményeket mutatott fel. Több mint ötven. év politikai, társadalmi, kulturális eseményeinek adta tükrét. Noha irodalmi és újságírói munkássága is ellentmondásos, korában, jelentős kultúrpolitikai szerepet játszott. Főbb müvei: Pécsi sugárszálak /versek, Pécs, 1852/; Da- guerrotype /szatirikus arcképek, Pest, 1863/; A. Tükörből /karcolatok, Kaposvár, 1881/.- IRODALOM: La.czkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 1979. S á r k ö z y István /Kisasszond, 1759- április 22. - Nagybajom, 1845- augusztus 29*/: megyei alispán, az irodalomnak nagy pártfogója. A jogot elvégezvén, a katonai pályára lépett, de ezt csakhamar odahagyta, megyei szolgálatba szegődött, és Somogybán 1785-ben főbiró, 1824-36. Somogy vármegye alispánja lett 1837-ben a consiliarius cimet kapta. Mikor II. József halálakor a koronát Bécsből visszahozták, ő is tagja volt a koronát őrző nemességnek. Nemcsak a megyei, hanem az egyházi életben, is nagy érdemei vannak. 1793-ban. a beísősomogyi ref. egyház gondnokául választotta meg, és ez időtől kezdve haláláig, 52 évig, a legnagyobb buzgalommal szolgálta egyháza ügyeit. A csurgói gimnázium alapitásában. is nagy része van. A tudományokat és irodalmat kedvelő emberként, barátságban, és levelezésben, állott kora legtöbb Írójával, kiket jó tanáccsal és ha kellett, pénzzel is támogatott. Kazinczy igen nagyra becsülte a nemes gondolkodású, müveit lelkű alispánt, kivel élénk levelezésben, állott. Sárkö- zy nagybajomi kastélya szellemi középpontja, volt az egész Dunántúlnak, s abban, az időben, az ország majdnem minden, nevezetesebb Írója, megfordult ott. Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Adám állandó jó barátságban, voltak vele. Legnagyobb figyelémmé1 és szeretettel karolta fel Csokonai„Vitéz Mihályt, akit egy egész é- vig vendégül, látott házánál. Ő szerezte meg Csokonainak a csurgói gimnázium preczeptori állását is. Mindig irodalomkedvelő, maga is fordított néhány költeményt Blumauer és Schubert müveiből. - 1811-ben. kiad.ott egy Somogy vármegyére vonatkozó Távol- ságelőad.ó Könyvecskét. - Kéziratban megmaradt a debreceni ref.
