Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Takáts Gyula
59 álma határozza meg? A túlról jövő kiáltásokat, a föld felszí, ne alóli üzeneteket, a Szerkezet jelzéseit, az anyag döröm- böléseit nem azért hallgatja, hogy egy platói visszaemlékezéssel felmutassa a visszavonhatatlanul eltüntet, Nem, e^ért a pillanat aligha izzana, Sokkal inkább a nem késő, a MÉG LEHET! felismerése gerjeszti hogy a zárat felnyitó kulcs után nézzen, és eljusson a következtetéshez, hogy az US KÉPLET /a múltat birtokba vevő és az eljövendőre ügyelő/ ember kezében keresendő. Ebben és itt van a költőnek nagy szerepe, hiszen ő lehet a gondok megfogalmazója, kérdések megválaszolja, az egyértelmű szó, az IGE kimondója, embertársainak -el igazitója, Nincs szó itt semmiféle romantikus én-kultusz,- zseni-tudat felélesztéséről, Takátsban ugyanis megvan az alá zat a világgal, a ■ tárgyakkal, az ismeretekkel szemben, Kizárólagosan azt kívánja papírra rakni, ami a falon át szólítja, amit a szerkezet súg, hogy ezáltal sem maga, sem olvasói ne legyenek szegényebbek tudásban, A természeti környezet, a dolgok és a tárgyak néma - csak pillanatokra és közvetlen megfigyeléssel érthető - beszédét fordítja le emberi nyelvre. így jut el a munka és a szellemi alkotás harmóniájában teljesedő emberi élet reményéhez, Vagyis, meg lehet teremteni a Heszperidákon inneni "KERT /egyenlő "VILÁG"/ alkalmasságát emberi, létezésre: megküzdve önmagunkkal és a természettel. ! A Vulkánok, fügefák /1978/ kötetének Bekerített világ ciklusa részletes képet ad formai kisérletezéseiről. Ingatott felsorolások kihagyásos szerkezetek, grammatikai és logikai, ugrások, nagybetűs szavak,, mondatok és kipontozások serkentik a gondolatok feletti, meditációt. Korábban két könyvében, a V.i Hámok _ mértana /1968/ és a Sós forrás /1973/ prózaverseiben már törekedett arra, hogy a világirodalomban kimunkált két lehetséges út /Withmann elsősorban hangzás ra, Turgenyev pedig gönc ila t,r a épített/ eredményeit átvéve dolgozza ki a magáét, De mert úgy látta, hogy a prózavers "szabálynélkülisége' kevésbé felel, meg szándékainak, ezért számozott verseinek te r vez'e t t gondolatiságát és mértanilag é p i t e. 11 voltát á t f o r r ós i t ja , hullámzóvá kecsesebb ivüvé változtatta egyfajta medi terrán -liraisággal, amelynek jellemzői a derű, a ragyogás, a csodák. Az eddigiekkel természetesen nem azt szeretném sugallni, hogy a csúcsokról visszatekintve, a mai eredményekből netán visszakövetkeztetve tegyünk kísérletet Takáts Gyula lirai világának -"magyarázatára. “természetes, hogy a Kú t /1935/, a Máj us /1939/ es a Hodd es há.rs /1943/ ugyancsak fontos, de a költő válogatott köteteinek arányosításával maga szőrit arra, hogy legutóbbi, pá 1 yaszakasz.á ra jobban figyeljünk, Ennek legerőteljesebb•verseiben a "szárnyas botanika "iránymutatásait követi, mikrorealisztikus megfigyeléseket leképezve, a kifelé fordulás jegyeivel. Oszd szét titkodat - szólitja a földbe süppedő kis tetőt, s érzékeny - mindenki számára elsajátítható - tudásról ir, Minderrő a Balaton, a Kapos, a dél-dunántúli dombok közül lendülő képzelettel, Képalkotása•egyéni■és■ markáns, Alkotásmódját a megfigyelt valóságrész leírásából való elindulás határozza meg, illetve az ezekhez kapcsolódó érzelmek vagy gondolatok szigorú logikával történő kifejtése.
