Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

A népköltészet

- 8 tivumok, élénkebb és sötétebb szinek váltakozása adja a somogyi dalok alapját, A fehér virág látványa asszociálja az elhagyott szerető halványsárga arcát, a fekete felhő a? elválás és az árvaság búját, Késő bánat - mondhatjuk az En is voltam valamikor valaki, Édesanyám édes teje, Keserű a borostyán levele olvastán, de itt épp ez a későiség érdekes, az, ahogyan kidalolják a bánatot, Mert annak-végül is oldódnia kellett, hogy helyet teremtsen a vidámságnak, -a csúfolódó évődésnek, a már említett játéknak,

Látjuk, érzelem- és gondolatvilág, történeti korok hatása egyaránt tükröződik a somogyi népköltés anyagában,