Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Sipos Gyula

SIPOS GYULA

Életrajzi adataival és müveivel egyaránt kötődik So- mogyhoz Sipos Gyula, Tüskepusztán született 1921-ben,, Kaposváron járt gimnáziumba. Már ez a két adat is elegendő lenne ahhoz, hogy liráját külön figyelemre méltassuk. Még inkább a továbbiak miatt: pesti egyetemi hallgatóként a Győrffy-kollégium egyik vezetője lett, a német befolyás növekedése ellen szervezkedők egyik szószólója/ majd a fel- szabadulás utáni kulturális forradalomból gyakorlati részt vállaló egyéniség. Verseiért 1954-ben Dózsef At-tila-dijat kapott,

Lirai müvei és szociográfikus ihletésű prózája /Pusztaiak/ egyaránt elkötelezettségről vallanak, A hivalkodás nélküli munkavégzést eszményitette:

Dolgozott, csendesen mosolygott.

Sose szólt bele a vitákba.

Egyszer elszédült a gép mellett s betegen is bejárt a gyárba.

Voltak, akik becsülték érte,

Voltak, akik azt mondták: gyáva.

/A nyomdász/

A Szépirodalmi Kiadó felszabadulási regénypályázatára irta /1970/ A senki földjén cimü regényét, Nem igazi "nagy" regény, inkább a személyesség, a vallomás megragadó benne, mármint az, hogy önmaga akkori élet- és érzésállapotának elemeit igyekszik felidézni, rekonstruálni, hogy azt kitágíthassa a közösségre érvényesen. Dominál benne a várakozásállapot, A bujkáló egyetemista, a Katona és a Kispap valahol Csepel alatt szorult be egy szigeti házba negyvennégy végén. Körülöttük hadak és vizek, s még nekik - volt ellenállóknak is várni kell, hogy tehessenek valamit. Szokványos elemek tehát, Ami egyéni : a jellemábrázolás, a mozgalomról vallott nézetek ütköztetése, a hazáról, a jövőről való gondolkodás és az előadás liraisága.

Liraiság és elkötelezettség; versei, riportjai, cikkei, kötetei önmagukért beszélnek. Ebből az őszinte és szatirikus, forradalmi és közérthető költői alapállásból, emberi tartásból magyarázható, hogy könyvei ismertetésén túl sem lirája, sem prózája nem váltott ki vitát, jószerével még nagyobb igényű dolgozatot sem Írtak róla. Az irodalomtudomány egyik sürgősen törlesztendő feladata, adóssága Sipos Gyula lirai világának alapos és átfogó elemzése, Erre - mármint az alaposságra - hangsúlyozott szükség van, hiszen a müveiről készült méltatásokban leginkább a tartalmi szempont dominál, a poli- tikusság aláhúzása. Nem arról van szó, hogy ez hibás álláspont, hiszen a költő tényleges tettekkel vette ki a részét az új Magyarország építéséből. Egyik vallomásában maga irta:

.,az én életemben volt egy korszak, amikor nap nap után a gyakorlatban-igazolódott'az a’tanítás hogy-az ember megváltoztatható, Hiszen a-népi kollégiumokban a szemünk előtt változtak a szerény és félénk parasztgye’rekek bátor és határozott emberekké," Ez az időszak a cselekvés elsődlegessége a költészettel szemben.