Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Takáts Gyula
58 Víz alatt élek. Viz alatt járok. Társaim rég a szürke hinárok, A zöld és a barna, harsogva kékkel viz-tanyám partján, mint kulissza térdel. A fenti négy sorban négy szin, s ez festői hajLamot jelez, Gimnazistaként festőnek készült, A fiatalon elhunyt tehetséges művésszel, Balázs Jánossal sokszor dolgozott együtt, Mint emlékezésében irta: "Jártuk szülőföldem tájait, Ő a tüdővész sürgető lázával müveket alkotott már akkor, én a formák és szinek harmóniáját gyűjtögettem." Úgy is, hogy odafigyelt mindarra, ami ezen a vidéken az antikvitás folytonosságát jelentette. Ott folytatta, ahol Janus Pannonius és Berzsenyi Dániel abbahagyta; nem díszlete- zésként alkalmazott klasszikus motivumokat, irt le mitológiai elemeket, hanem a hegyi kovácsmesterben ténylegesen kan Püthi- át lát, ki satuval és fogóval nyitogatja a titkok kapuit, Olyan természetes verseiben a görög mondavilág, a római hagyományok jelentkezése, amilyen hétköznapi a dél-dunántúli dombhátak földjeiből eke nyomán kiforduló latin feliratú sir- kő. Ta.káts immár több mint negyven éves költői pályájának egyik legfőbb jellemzője az a paradoxnak ható igazság, hogy minél takarékosabban dolgozik a "Kert", a Bece-hegy terem- tette képekkel és tárgyakkal, annál inkább táguló horizontú, intellektuálisan mélyülő lesz l.irája. Persze hozzá kell mindjárt tenni, hogy a hazai irodalmi közvélemény egyik része lát csupán ellentmondást abban, hogy a tájhoz, sajátos flórához és faunához kötődéssel együtt az emberiség sorsáért aggód-ás, a kozmológia iránti fogékonyság, futurológiái problémák vannak jelen verseiben. A Bece-hegy köré épített "Kert” Takáts- nál nem szükités, nem önnön világának behatárolása, Könyvei közül leginkább a Száz nap a hegyen /1975/ igazolja, hogy a meszelt falú cella és a körülötte látható vidék teremtette meg a legmélyebb történelmi kultúrákba és mítoszokba való visszaásás lehetőségét, A négy fal, a két oszlop az ember, az emberiség előtt álló perspektívák felmérésének tere, Adatok tömege szinte nap nap után figyelmeztet, hogy a közel - jövő egyik legnagyobb társadalmi problémája /amit az emberiségnek saját érdekében meg kell oldania/, az élet méltó föltételeinek megőrzése a földön. Nem csupán - bár ez sem közömbös - tárgyi vonatkozásokban /hogy - Takáts szavaival - elkerüljük az "új Thermopülét"/, de a lélek, a lelkiség, az érzelmek megmaradása tekintetében is. Kivesző félben van ma már az olyan ember, aki humanizmust, másokkal szembeni nyitottságot "tanul” a természettől és tárgyaitól, és meglátja - mint évezredes elődei - a szépséget, harmóniát bennük, Külön ki kell emelni A Heszperidák kertjén innen ciklusát, amelyet át— meg átszőnek mitikus utalások, A költő itt Bece-hegy-képére-vetiti Delphi'és Trója, azután a Parnasszus jelképeit, a délteng'eri állatok, nimfák, istenek jelenlétéről ir,- Kérdezhetjük :"gondolkodását ezek szerint a Heszperidák mitosza, az elveszett Paradicsom, az elsüly- lyedt Atlantisz és a boldog szigetekről szóló legendák vágy-
