Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Berzsenyi Dániel
35 némi bizonytalansággal szólt /"ha virtusom,,.", "ha szivem... /, s igazával az emberi gyarlóság említésével felmentés >s került a versbe, A jelzett kétkedő hangot a felismert disszonancia tette szükségessé, mármint az, hogy saját céljai eszményei eltértek a közigénytől: "a magyart nagynak képzettem, mint kaOpagja, a- fényesnek, mint ruhája; nemzetiséget kerestem, hol tán már nemzet sincs, polgári virtusokat kívántam gerjeszteni, melyek nékünk szükségtelenek,,, Nékünk már most egyéb kell, csak fabrika, manufaktúra, pénz, sőt egyéb luxus is! Ezekről pedig én odázni nem tudok, s következésképpen hallgatok" - summázta egyik levelében, A másik életsik : a tündéri, virágzó versek, az álmok, a merész képzetek követése, az aranyvilág, a rózsakor szépségeinek megmutatása, vagyis - Kölcsey szavaival élve - a "csupa érzés, csupa fantázia, ifjúi erő, .ifjúi lángolás" időszaka, Ez. egyénileg fontos számára, Hangsúlyosan megerősíti, hogy - szemben az előzőekkel - ezeken nem szivesen változtatna. Az ifjúság öröméért visszatekintve is lelkesedik, de mindjárt hozzáteszi, hogy eszményei valóra váltása nem sikerült ; a múltból felmutatott értékek követőkre nem találtak, s a hajdani nagyság csak belül maradhatott meg. Egyéni életét viszont - Írja - sikerült úgy formálnia, ahogyan tervezte: az emberi teljességre törekedve, S valóban, épp Nikién törekedett arra, hogy költői erejét alaposabb tudással szoritsa céljainak inkább megfelelő mederbe. Az sem közömbös, hogy innen irt barátainak férji, családi boldogságáról, gazdálkodói sikereiről. így: életének mérlege pozi- táv, Ezért nyithatott ülat az elégikus hang "zsákutcájából" az Életfilozófia az episztolák csúcsai felé, A költemény egyes elemeit Kölcsey is kiemelte bírálatában, Az erre készített Antirecenzió nagy energiákat emésztett fel, ezért elengedhetetlen, hogy legalább egy pillan- tástnvessünk vitájukra. Kulcskérdés itt: a "génle" a "kánon" viszonya, Kölcsey kritikáját meghatározta, hogy szerinte létezett egy legfelsőbb ideál, amelyhez mérni lehetett az alkotókat és a müveket, A "kánon" a klasszikus müvek vizsgálatából következett; méreven alkalmazta azt az eszményt, amit az ókori költőktől Goethéig szentesitett a világirodalom, Hamar észrevehető, hogy a mérce és konkrét alkalmazása között disszonancia van, A corszak egyik kiemelkedő német esztétikusa, August Wilhelm Schlegel előadásaiban /amelyeknek kivonatát kölcsey ismerhette/ rámutatott, hogy mennyire félresiklik az a kritikus, akit megtévesztenek a klasszikus formai külsőségek, mert a több évszázados mércét csak úgy, addig lehet alkalmazni, ameddig tényleges hatás ró! van szó.,, Kölcsey receq'zió j ának éppen az a fő hibája, hogy a költő-zsenit és az Ízlését különválasztva értékelte, Méghozzá úgy, hogy az Ízlést tartotta meghatározónak. Ezért fogalmazott igy: "Idők kívántainak, mig a művész a maga mesterségének santuáriumába /szentélyébe - L.A,/ léphet, annak titkaival megismerkedhétik,* s nemcsak a nem szépet és a nem jót elkerülheti, de a nem helyén álló szépet és jót kiismerni s • feláldozni‘meg tanú Íja;‘s megtanulja, hogy az önszeretet saját hibáink eránt nem vakságot s kedvezést, de szemességet s kérlelhetetlenséget parancsol, Az
