Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Berzsenyi Dániel
33 ~ versében például kritikát mond önmagáról; s örvend, hogy "leesik szememről a csalárd fátyol", kinyilvánítja, hogy nem irhát már úgy, ahogy azt korábban tette, Életének valósága több szőr közbeszólt, sorsának alakulása., terveinek sikertelensége komorrá és magányossá tette, önkörébe zárta, megfosztotta tűin déri képzeteitől. Ez a niklai évek első évtizedében különösen felerősödött. Leírták már róla, hogy szemléletének átformálódását képbe sűrítetten mutatta meg olvasóinak: az aranyvilágnak Rózsaberkéből sivatag vadon kél," Miért érdekes ez a másfél sor? Legfőképpen azért, mert a változást nem optikailag, hanem lélektani módon rögz.itette: a világot korábban tundéri prizmában mutató csalárd Fátyol e 1 tűn és e belső .folyamai , s ebből következően cs.ak jobban kell figyelni arra, addig rózsabereknek látott, és az. mindjárt - reálisából - sí vár pusztaságként mutatkozik, A szemlélettel együtt kedélye is változott, A Ba rát i mhoz utolsó szakaszának félsora igazolja: "keblét szomorún bezárja," Sokszor érvelt már sérüléseivel verseiben, de az 1810-es években egy helyütt arról szól, hogy "legforróbb” képzeményei immár "majd megfagynak", Az önkörbe záródás, elszigetelődés mondatja vele A múzsához című vers egy későbbi változatában, hogy tehetetlen; szíve óhaj t, de tenni nincs tere, Ezek az elemek a megtett utat vizsgáló, felmérő költeményében az Élet fi 1 ózó fiában felerősödtek és némileg más értelmet is nyertek, Legelébb azzal, hogy a nagy vers kezdő sorait már kötetbéli megjelenésekor kapcsolatba hozták Schiller Resiqnation-j áva1, kiemelvén, hogy egyes szavak és az indító Arkádia-motivum onnan ered, Minden bizonnyal van realitása a távoli inspiráció feltételezésének, de azt is meg kell jegyezni, hogy Berzsenyi Kazinczy jóvoltából ismerhette a hazai "Árkádia-pört", Nyilván nem véletlenül küldte az említett levelét Széphalomra, s nem lehet pillanatnyi hatás eredménye, hogy az Élet fi 1ózó fia második sora Árkádiával kezdődik, Ugyanis, Kazinczy 1811. február 21-én elküldte Niklá- ra Egy római Árkászhoz cimü versét, amely tulajdonképpen nem más, mint Széphalom, Kazinczy lakhelyének költői leirása, és ekként fejeződik be: "Mondd: jöjjön s lássa ezt - itt Árkádia Mindez arra mutat, hogy Berzsenyi versmotivumaiként legalábbis két forrást kell nyilvántartanunk: külhoni auktorokat /Schiller, Goethe, Matthison, Horatius/ és a hazai irodalom aktualitásait, Nem mehetünk el figyelmetlenül amellett, hogy az említett "per" egyik-másik cikke megjelent a Hazai. Tudósítások cimü lapban, Berzsenyi kedvenc újságjában, Ott Fazekas Mihály Debrecen védelme cimü cikkével indított támadást Kazinczy ellen, és hibáztatta az irodalmi vezért,az Árkádia- szimbólum sokrétűsége miatt /meg amiért rágalmazta a várost/, Az. írás hangja nyers volt, a széphalmi mestert valósággal megsebezték sorai, méltatlankodott is eleget barátaihoz irt leveleiben, Berzsenyit sokat - foglalkoztatta Kazinczy alakja,és a vita alkalmat adott, hogy költői "védelmére" á11- jon.a vezér gondolatainak, Természetesen mentora szellemében. "Árkádia, igenis marhaleg elő ‘ tartomány volt, és éppen ezért, minthogy az volt, ottan virágoztak a múzsák mesterségei .leginkább, Innen nevezi Virgil is a maga két kedves énekeséit
