Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Berzsenyi Dániel

31 BERZSENYI DÁNIEL 1836, szeptember 11-én a Magyar Tudományos Akadémia "közülésében'1 Kölcsey Ferenc mondott emlékbeszédet Berzse­nyi Dániel felett, A kritikus, aki 19 évvel korábban költői elnémuláshoz elegendően megsértette, A gyászbeszédben - át­alakítva korábbi nézeteit - megteremtette az utókor számá­ra a sajátos Berzsenyi-kép alapmotívumait. Nem említette már a Horatius- és Bürger-hatásokat, a műfaji és a nyelvi kifogásokat; sőt, az 1817-es bírálatában elitéit szárnya­lás is erénnyé változott, Hangsúlyozta a niklai költő tra­gikus magányát, szomorú bezártságát, Berzsenyi pályájának kezdetétől "termékeny magányban” dolgozott: "mikor literatúránk magányos falai között elszi­getelve, titkosan tenyészett, senkitől sem ismerve, dijt és pályalombot nem várhatva, egyedül keble mozdulataiból vezé­relve kezdette ő fakadó érzeményeit dalba önteni, Mezei, ma­gányában úgy áll vala, mint az Óceán szigetén nyiló szép virág,,," Nikla 1804-től végleges lakhelye volt a költőnek. Erre vonatkozóan irta monográfusa, hogy 1808-ig "lángoló niklai évek" jellemzik,,, Téves irányitása ez az. olvasók­nak, Berzsenyi Niklán hosszú ideig nem érezte jól magát, és készülődött vissza Sömjénbe, Ebben a faluban és az. egész XIX, század eleji Somogybán bezárkózásra, elszigetelődésre vagy bármi egyébre inkább volt objektiv adottság, mint "lángolásra”. Az utóbbit sem dokumentumok, sem versek nem bizonyithatják, A költő 1809-ben irta apjának: "úgy vélném, hogy mindenkor nyugodalmasabb helye lenne kedves Atyám Uram nak itt; mert ámb'á r' Somogyot • is megtalálják a politikai zi­vatarok, de korántsem úgy, mint Vas vármegyét,,," Továbbá a "lángoló” jelző felújítását jelenti a romantikus korban kialakított zseni-fogatomnak, amely szerint a lángészt az alkotás felfokozott állapota különiti el. és emeli a többi ember fölé, Berzsenyi azonban soha nem “lángolt" ilyen ér­telemben, Amit leirt, azt olyannak é.lte>, vagy szerette vol­na, ha olyanná lesz, természetes volt számára, hogy a Dunán túl földjét, a somogyi tájat görög,' római istenekkel népe­sítse be; "használni és nem csillogni" volt életének felé­től Írásainak legfőbb célja, Épp ezért fejlődhetett Niklán a felvilágosodás nagy költőjévé, Meg kell persze jegyezni, hogy az Ész dicsérete, a kultúra, a művelődés istápolásá- nak igénye,, a törvény és az «igazság, gondolata - hogy csak néhány jegyet emlitsek - f oT yama t leién t mutatható ki Berzse­nyi verseiben, az első alkotói korszaktól kezdődően, Igaz viszont, hogy az itt készült episztolákban érlelődött e gondolat rendszer igazán nagy költészetté. Lépcsőfokon át, amelyek közül kiemelkedő jelentősége van az éle t f ilozó f i á- nak, 1811, má.rcius ■ 13-án Berzsenyi levelet küldött Niklá- ról Kazinczy. Feren.cnek ; három vers volt a szöveg közé ik­tatva, az Emmihez ,v A táncok és egy cim nélküli. A kisérő mondatokban a-niklai. nemes úr nagyfokú rezignációval és ön­kritikával "silányok s'viz-izüek "-nek titulálta darabjait, s különösképpen azt-marasztalta el, amelyik fölé nem irt semmit, Barátját kérte - ha jónak Ítéli - adjon elnevezést a versezetnek, Kazinczy az öregedés hangnemét, elégikussá-

Next

/
Thumbnails
Contents