Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Csokonai Vitéz Mihály
23 Az itt irt költeményei mind azt mutatják, hogy Csokonai közel érezte magához ezt a virágzó megyét, Több okból is. Egyrészt, mert itt keresett és talált irt a Lilla okozta fájdalomra, itt találta meg a feledtető és orvosló magányosságot /A maqánossáqhoz/. Azután debreceni volt iskolatársai, ismerősei miatt, "Múzsáknak szentelt" tartománynak nevezi Somogyot, Azért, mert - ahogy látta - a múzsák, eddig távol“ maradtak e területtől, s ebben egy ellentmondást látott, a- mely a természeti szépség és az itt élő emberek műveltsége között feszült, Ódájában jobban oda kell figyelni a "számkivetett" szóra, A költő nem a tudományok mellőzéséről, ezzel kapcsolatos nemtörődömségről, hanyagságról kérdez, hanem "számkivetésről", Olyan tudatos tevékenységről, amelynek célja éppen az, hogy távol tartson valamit Somogytól, A '’számkivetésről" azonban múlt időben szólt, Nyilvánvalóan többszörös célzattal, Hiszen 1799-ben valóban elkészült az első gimnáziumi rangú iskola, másfelől ezzel elkerülte a közvetlen támadást, Egy jelen idejű kérdés csak megnehezítette volna amúgy sem könnyű csurgói tartózkodását, Inkább figyelmeztet "minden" tudományok hiányára, Mit takar ez a számjelző? Elsősorban az irodalmat. Nemcsak azért, mert ebben a korban a megyében a természettudományoknak még nem volt akkora lendi tó'ereje, hogy kisugárzó hatása, illetve annak hiánya a "polgárokig” elért volna. A költő a széptudományok köréből szerzett bőséges tapasztalatokat itt. Elegendő arra utalni, hogy a főispáni beiktatásra irt ódáját Somogybán nem tudta kinyomatni, Pécsre vitte a kéziratot. Természetszerü, hogy a ténymegállapitás után - amely szerint Somogybán hiány van tudományokban - az okok feltárása, sorra vétele következik, S ez már óhatatlanul az akkori jelenre utal, Hiszen a hiányok hatása a Csokonai által ismert jelenig ért! Ha addig nem voltak "oskolák", s nem nevelték a somogyi "polgárokat", akkor nem válhattak műveltté, tudományokban jártassá 1799-re sem. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Somogybán tovább érlelődtek és konkretizálódtak azok a gondolatok, amelyek már korábban is foglalkoztatták. Legyen elegendő itt utalni arra, hogy a magyar felvilágosodás Íróinak szándékában állott, hogy a tudományokat az ország minden rangú lakosára, a jobbágyparasztságra is kiterjesszék, Bessenyei György irta 1781-ben Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék címmel, hogy mekkora haszna lehetne egy tudományos és irodalmi akadémia alapításának, Érdemes idézni a röpiratból, mert az egyik bekezdés elveit visszohangozzák Csokonai versei /különösen a Jövendölés /: "Legfőbb haszon az, hogy a nyelvnek előmenetelével együtt a tudomány is az országnak minden •endü lakosaira1 kiterjed, Amellyel nem az a célom, hogy személy szerint minden hazafi tudós legyen; hanem, hogy a legegyügyübb sorsú és rendű emberek is a magok elmebéli tehetségüket az emberi társaságok javára fordíthatnák, Ó! mely sok talentumok hevernek most porban, amelyek, ha született
