Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Pálóczi Horváth Ádám

- 12

Ezt ugyan egy nyers Bölcs ki tudja nevetni.

Legalább nem meri kikövetkeztetni.

De nem kell több hozzá csak anyának lenni,

Vagy a természethez Tanács kérni menni,

Mindjárt e törvénynek, hogy szeretek, élni Első szülöttének ezt fogod Ítélni;

Hogy kiki szereti nemét szaporitani,

Léteiét őrizni és élni tanítani.

Amikor ezt a versezetet irta, akkor közel húsz éves literatúrai páLyafutás állott mögötte. Hiszen Horváthnak 1786- tól kezdve elég sűrűn jelentek meg prózai írásai, verses tudósításai, bírálatai, levelei, értekezései a Magyar Hírmondó, Magyar Musa , Magyar Mu.s.eum, Orpheus, Mindenes Gyűjtemény, Magyar Kurír, Heliconi V i rágok, Hasznos Mulatságok lapjain, Első nagyobb müve a Hunnias, vagy magyar Hunyadi, a neves hadvezér életének egy részéről, 1787-ben jelent megy Győrben*. Maga hívta fel a figyelmet arra, hogy e müvét Vergilius Aeneise inspirálta, Ezután bő terméssel jelentkezett mind a próza, mind a versek:területén, De az irodalom mellett a tudomány csarnokaiba is be-bepillant. Irt a Legrövidebb nyári é 11 szaká ról, Ebben 'leiratik egy ollyan tsi llagvizsgálónak beszélgetése, s ki; a múlt 1787, esztendőben nyárkezdetkor az égi testeket■studálkozva nézegeti,' azoknak forgásaikat le írja és az ismertebb tsMlagzatok neveit a régi pogányok költeményeiből a nagyjában magyarázza Foglalkozik a Psyc,ho.logia , az az a lé lekről való tudománnyal, s beszélt A f e,l fedezet t Titokról , vagyis a vallás‘•tételről "egy oll.yan tudós ifjúnak, a ki sokáig igyekezett rajta, hogy frájmaurer /szabadkőműves/ lehessen; sokat ki tanult, el is ment útjában a legutolsó pontig; minden próbákon által esett; de tzélját csakugyan el nem érhette, s miért nem érhette? beszéli el a vallás-tételt az ifjú halála előtt kevéssel'!, A kör négyszögesítéséről /Quadratura circuit/ szóló dolgozata, :4 a Tétényi leány Mátyás királynál című vigjátéka már a XIX^ században jelent meg. Ugyanekkor adta elő a költészetről vallott nézeteit az eposzában, amelynek ríme Rudolphias ? az az a habshurgí I,.

Ru do. 1 -f t sászár v i s el t dolgai na k egy része, A história tudó - mányában való jártasságát két munkával bizonyította. Az e~ gyik A magyar Maguq palriárkhátu 1 Iy István .királyig, inkább regényes kor rajz. A másik viszont adatokra épült, Ma.g.yar Országnak belső ismerete, avagy egy k-ls rövid statisjt i j< ^

E sokfélé tekintő férfiúban azonban nincs meg az alkal- miságtól való elvonatkoztatás képessége. Müveinek többsége annyira időhöz kötött, hogy csak erőteljes magyarázat tál * olvashatók. Irt minden olyan eseményről, amellyel kapcsolatba került, s verssel örökítette meg nevezetesebb napjait. Siófokon például a Békesség a 1lagór iájához intézett szózatot a sümegi bandérium nevében,- s ugyanitt készült Fel elete "az asszonyokhoz, arra a javallásra, hogy jó volna, az asszonyoka . 'is közönséges gyülekezetekbe is bébocsátaní” /persze hogy elutasítóan válaszolt/. Más esetben az ösztönzi írásra, hogy a Zala megyei • koronaő rző • se reg ’'kiindult'1 Füredről,

A Balatonnal kapcsolatos egyik ténykedése érdemes a felidézésre, Nem sokkal azután, hogy gazdálkodóként ide került,