Szili Ferenc - Takács Éva: Kaposvár története képekben - Iskola és Levéltár 5. (Kaposvár, 1978)
KAPOSVÁRI CUKORGYÁR A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság 1890-ben alakult, s kibérelte a 44 000 holdas Eszterházy hercegi hitbizományt azzal a szándékkal, hogy Somogy megyében meghonosítja a cukorrépa termesztését, Kaposvárott pedig cukorgyárat létesít. A gyár épitését 1893 őszén kezdték, egy évvel később már üzemelt is. A cukorgyár méreteit és jelentőségét tekintve Dél-Du- nántúl egyik legnagyobb és legkorszerűbb mezőgazdasági-ipari üzemének számított. A két-háromszáz állandóan alkalmazott munkás m&llett a kampányban az ideiglenes munkások száma gyakran az ezret is meghaladta. A cukorgyárba répát nemcsak Somogyból, hanem Tolna és Baranya megyékből is szállítottak, igy a gyár jelentős szerepet játszott abban, hogy a cukorrépa-termelés Délkelet- Dunántúlon is általánossá vált. A Kaposvári Cukorgyárban gyártottak az országban először kristálycukrot, amelyet Olaszországba, Angliába és Indiába is exportáltak. A gyár korszerüsitése folyamatosan történt, 1901-ben a napi répafeldolgozó kapacitást 50 vagonról 100 vagonra növelték. A cukorgyár nagy rekonstrukciója 1929-1930-ban volt, amikor a régi elavult gépeket kicserélték, a répafeldolgozó napi kapacitását pedig 150-200 vagonra növelték. A cukorgyár nagymértékben hozzájárult a város fejlesztéséhez is. A városkörnyéki falvak nincstelen agrárproletárjai munkához jutva Kaposvárott telepedtek le, de az iparosszakmunkások számára is nagy vonzerőt jelentett a cukorgyár. Sokan közülük véglegesen Kaposvárott találtak otthont maguknak. A cukorgyár környékén új utcák épültek, szinte egy új városrészt alkottak. Az iskola, a templom, az új üzletek és a sportpálya Kaposvár városiasodásának jelképei voltak. A kaposvári cukorgyárat 1948-ban államosították, nép- gazdasági szerepe és jelentősége nem csökkent, jóllehet az iparosodó Kaposvárnak már korszerűbb üzemei is vannak.
