Kanyar József: A Tanácsköztársaság Somogyban - Iskola és Levéltár 2. (Kaposvár, 1976)
II. A társadalmi ellentétek kiéleződése
\b/ 1919.jan.-márc. a földigény egyhangú előtérbe kerülése. Az uralkodó osztály álláspontja: a termelés szabo- tálása; a forradalmi mozgalom gazdasági kényszer útján történő felszámolása.! fLatinca Sándor nyilt levele a földművelésügyi miniszterhez 1919.' jan. 27-én. A levél leglényegesebb két szempontja - a nagybirtokos szabotálás következményei : a/ a termelés fennakadása, b/ a földosztás megakadályozása. "Miniszter Ur! Mig a földművelésügyi minisztériumban a földbirtokreform nehéz problémájával foglalkoznak, addig az ország földesurai olyan intéz- kedéseket tesznek folyamatba, melyek nemcsak a további termelést fogják megakadályozni, hanem lehetetlenné teszik a földosztás ésszerű megoldását is. Az ezerholdasok a föld megművelésére még az előmunkálatokat sem tették meg; a talaj termőképességének fokozásával nem törődnek, a földnek trágyázását úgyszólván teljesen beszüntették, az üzemi berendezéseket nem javitják; a cselédeket - mée- ott is, ahol erdőségek vannak -, akácfák kipusztitására és egyéb haszontalan dolgokra használják fel. Hazugság az, hogy a cselédek nem akarnak dolgozni; a valósáé- az, hogy az ezerholdasok között szállóige lett: "Inkább pusztuljon a termésA de nem lesz úgy, ahogy a cseléd akarja, majd meglátjukA ki döglik meg előbb...".A föld népe háborog, a megcsalt milliók szeme előtt 6
