Kanyar József: A Tanácsköztársaság Somogyban - Iskola és Levéltár 2. (Kaposvár, 1976)

I. Országos és helytörténeti adottságok

Somogy megyében 1895-ben 45 144 gazdaságot számláltak össze-1 042 047 kh területtel. A gazdaságokategóriák közül 22 532 /49,9 %/ volt 5 kh-on aluli "Tö:r~ pegazdaság", 41 007 kh /4,0 %/ terület- tel. E kate^n-^jdhan - egy gazdaságra - [átlagosan 1,8 külterület jutott, ami lényegében azt jelentette, hogv a 22 532 gazdaság - területének törpe volta miatt - nem tudta még a megélhetést sem biztosítani művelői számára.

Az 5-100 kh-as "kisgazdaságok" száma pedig 22 172 /49,1 %/ volt, 290 456 /27,9 %/ kh területrészesedéssel, gazdaságonként átlagosan 13,1 kh-dal. E két csoport volt az összgazdaságok 99,0 %~a - az országo0 átlagnak is megfelelve -, te- rületük azonban az összterületnek még az egy harmadát sem érte eT""73l79 *%/, jóval 7 alatta maradt az országos átlagnál^:

zépgazdaságnak" /0,5 #/ 96 372 kh /9,2 <&>/ volt a részesedése, 408,4 kh átlagterülettel - jelentősen alatta maradván az országos aránynak /0,83 %, 15,37 %/. Ugyanakkor a 203 db 1000 kh-on felüli "nagygazdaságnak" /0,5 */ 614 212 kh /58,9 %/ volt a területe, átlagként 3025,7 kh-at érve el, jóval megelőzve az országos részesedéseket

/0,16 «*, 32,29 #/.

A birtokpolarizáció aránytalanságai közismerten a Dunántúlon voltak a legnagyobbak az országban, például Fejér megyében, ahol az 1000 kh-on felüli nagygazdaságok területi részesedése 62,1 %~os volt. E megyét követte - másodikként az élen - Somogy megye«

54,59 V«

Ezzei~szemben a 100-1000 kh-as 236 "kö~

í

4

k