Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban I. - Iskola és Levéltár 1. (Kaposvár, 1975)

Fodor József élete és munkássága

20

évvel később a sebészdoktori, szemész - és szülészmesteri oklevelet is megszerezte. Közben lázas munkába kezdett, tudományos munkákat irt a népet fenyegető és pusztitó járványos betegségekről, igy a hastífuszról és a himlőjárvány leküzdéséről. Beutazta Európát, mindent személyesen akart látni és észlelni, látogatta az orvoskongresszusokat és a művészeti kiállításokat. Mindent, amit hasznosnak és szépnek látott, szeretett volna itthon megvalósítani.

Mint orvos szerette az embert, különösen a gyermekeket. Nem véletlenük vetette fel kiváló társával Markusovszky Lajossal együtt 1005-ben azt a gondolatot, hogy az iskolákba zsúfolt gyermekek egészségéről gondoskodni kell, ők teremtették meg a modern iskolaorvosi hálózat alapjait. Nemzetközileg komoly tudományos rangot vivőit ki magának, 1891-ben a Cambridgei Egyetem is diszdoktorrá avatta. A pesti egyetemen 27 évig tanitott, egy életen keresztül a közegészségügyért harcolt, de haladó reformgondolataiból a hivatalos vezetés közönye miatt csak keveset tudott megvalósítani. Keserű szavakkal hangoztatta, hogy "vezéreink" nem tanultak az ezredéves történetből, "versengenek^^ egymás ellen tőrnek_a_hatalomért. Oh,^ bár'annyi buzgalmat^' észt és munkát áldoznának a nép kulturális érdekeiért^' a jó közigazgatásért, jó egészségügyért^_áltudományokértL ajnüvészetekért2 amennyit versengenek

A korabeli jegyzőkönyvekben rögzített gondolatai a ma nemzedékének is intő jelként szolgálnak, és sivár képet festenek egy letűnt világról, amelyben a közösségért élni és harcolni nehéz feladat lehetett. Aki ezt vállalta, az gyakran elcsüggedt a megnemértés és az emberi közöny láttán, de a legjobbaknak mindig volt erejük újra kezdeni.

Időszerű gondolatai közül néhányat idézünk:

"Magyarországon az hasznos, ha pénzt gyűjtünk, de az is, ha egészséget