Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban I. - Iskola és Levéltár 1. (Kaposvár, 1975)

Xantus János, a világhírű utazó

18

a trópusokon szerzett betegsége elméje elbomlásához vezetett, és 1894-ben Budapesten maghalt.

Xantus János a kor egyik legkiválóbb természetkutatója volt, az általa gyűjtött anyagot a néprajztudomány szakemberei később feldolgozták és közkinccsé tették. A kiváló tudós nevét viseli a győri múzeum és az a középiskola, amelynek a diákja volt.

Szülőfaluja ál'alános iskolát nevezett el róla, szülőházát emléktáblával jelölték meg.

Irodalom:

Xantus János: A Comanchek indus törzs Amerikában. Kelet népe, 1856. Xantus János levelei Éjszakámerikában. Pest, 1858. /Közli Prépost István./

Uő.: Utazás Kalifornia déli részeiben. Pest, I860.

Uő.: Egy vadászati kirándulás nyugati Mexikóban. Pest, 1866.

Uő.: Néhány hét Ceylon szigetén. Budapest' Szemle, 1877.

Uő;: Úti emlékei Singapore és vidékéről. Győri Közlöny. 1879.

Uő.: Borneo szigetón. Győr, 1879.

Uő.: Nyugati Mexikóról. Földrajzi Közlöny. 1889.

Uő.: A czet halászatról. Földrajzi Közlöny, 1895.

Halász G^: Xantus János. /Világjáró magyarok/ Bp, 1945.

Mocsári S.: Xantus János. Emlékbeszéd az MTA tagjairól.

Sándor I.: Xantus János. Bp. 1953»

Va-jda L.: Xantus János. /Nagy magyar utazók./ Bp. 1952.

Kanyar József: Xantus János. Fiúk évkönyve, 1974.

Uő^: Xantus Jánosról, Csokonyavison+a népének. Somogy, 197o, 2,sz. 7-15.1.