T. Mérey Klára: A gróf Hunyady család Somogy megyei birtokainak leltára 1822 - Fontes Comitatus Simighiensis 3. (Kaposvár, 2012)
Bevezető
16 T. MÉREY KLÁRA Somogy északkeleti részén, a Balaton partjához közel fekvő szemest kerület volt a Hunyady birtok negyedik kerülete. Ez volt a négy kerület közül a legkisebb, 10 311 magyar hold terjedelműnek jegyezték fel 1814-ben. A terület nagyobbik hányada (64%) harmadosztályú minősítést kapott. Az e területen található három falu közül kettő, Szemes és Szárszó közvetlenül a tó partján feküdt, míg Szólád és a hozzá tartozó Nezdi puszta ezektől délre helyezkedett el. A talaj homokos volt, a tó partja sekély. Szárszónál a „Tömege magaslatot’ tüntették fel az 1784. évi térképen. Szólád 1 lA óra járásnyira feküdt Szárszótól. A Leírás külön megemlékezett termékeny szőlőhegyéről. Ezen a vidéken is sok — s mindenütt járható — volt az erdő. Szemesen a 19. század eleje óta postai váltóállomás működött. A lovak váltóhelyén természetesen a postaút is áthaladt, össszekötve a területet a távolabbi településekkel. Ez kiszakította a teljes elszigeteltség állapotából, ami bizonyosan előnyére szolgált, hiszen a terményfelvásárlók, állatokkal kereskedők stb. könnyebben elérhették.21 Már tettünk említést arról, hogy ennek a birtoknak — szakmai körökben — jó hírneve volt. Eredményesen gazdálkodtak rajta, amit a ránk maradt gazdasági leltárak, számadások, állat- és terményösszeírások összevetése is bizonyít. A szakirodalom kiemelte e téren az 1797 óta a birtok főközpontjában, Ürményben munkálkodó, nemzetközi hírnevű Appel Károly birtokkormányzását.22 Pontos kimutatások készültek a somogyi birtokról is, s ez bizonyosan az ő kívánságára német nyelven maradt ránk. Azok az előbb leírt épületek, a feljegyzett eredmények a gazdasági konjunktúra jeleit jól felismerő és kiaknázó helyes és eredményes gazdálkodásra mutatnak. A somogyi birtok összterjedelme 1814-ben 83 075 magyar hold volt, tehát nem lépte túl egy középbirtok nagyságát. Termőterülete a közepesek közé tartozott, hiszen a termőföldek 20 %-a volt első osztályú, 22%-a másod-, 57 %-a harmad- és 1%-a negyedosztályú. Sikeres lecsapolási munkálatok ellenére ez a terület meglehetősen sokat szenvedhetett az áradásoktól. A megye életében inkább a jó gazdálkodásának hírével tűnhetett ki, mert viszonylag kisebb népesség élt területén. Egy 1828-ban közreadott - anyakönyvi adatokon nyugvó — lélekösszeírás 23 a Hunyady uradalom területén a megye akkori mezővárosainak mindössze 1%-át találta.24 A megye falvainak 5%, a pusztáinak pedig 4%-a feküdt ebben a kéthelyi uradalom négy kerületében. A felvidéki birtokon volt a nagy uradalom középpontja, a gazdaság irányítása — a jelek szerint — innen történt, mindamellett a somogyi birtok jelentős szerepet játszhatott a család anyagi helyzetének javításában. E vélekedésem alátámasztására egy iratot említek. 1789. október 11-én, Bécsben kelt forrásban a Hunyady család Somogy megyében felvő birtokainak értékét 500 ezer forintra becsülték, míg a család Nyitra és Bars megyében fekvő birtokai 420 ezer, a Heves megyei birtokrész pedig 21 Christian Crusius: Topographisches Post-Lexikon Postwagen von Ungern sammt den dazu Hauptgehörigen Provinzen und Siebenbürgen. IV. Band. Wien, 1808. 624. p. 22 Korizmics-Benkő — Mórocz: Mezei gazdák könyve. I. Pest, 1855. 398. p. 23 Ludovicus Nagy: Notitia Politico - Geographico — Statisticae Inclyti Regni Hungáriáé Partiumque eidem adnexarum. Budáé,1828. 300-311. p. 24 A forrás csak Kéthelyt tüntette fel oppidumként, Szilt a falvak közé sorolta.
