T. Mérey Klára: A gróf Hunyady család Somogy megyei birtokainak leltára 1822 - Fontes Comitatus Simighiensis 3. (Kaposvár, 2012)

Bevezető

A GRÓF HUNYADY CSALÁD SOMOGY MEGYEI BIRTOKAINAK LELTÁRA (1822)

13

kori képe. Erről a térképrajzról elsősorban az ötlik a szemünkbe, hogy ez a kéthelyi uradalom mennyire szétszórtan feküdt a vármegye területén. Az uradalom két nagy districtusa, kerülete (az első és a negyedik helyen álló) a megye északi részén, a Balatonhoz közeli területen helyezkedett el, de az első (a Kéthely központú) lenyúlott egészen a megye közepéig. A negyedik kerület a Balaton partján feküdt: Szemes birtokközponttal. A második kerületnek eredetileg Hoss^úfalu volt a központja, utóbb, a majorsági gazdaság kiépülése után helyeződött át a birtokkormányzás súlypontja Simongát pusztára, távolabb a jobbágygazdaságoktól, az uradalom pusztai középpontjába. A hivatalos iratokban a harmadik kerületként feljegyzett s^ili uradalom Külső Somogy területén feküdt, s — az előbbiekkel ellentétben — itt két közbirtokos családnak is volt birtoka, s ezért a „közbirtokosságnak,” a composseriátusnak is beleszólása volt a közös ügyekbe, mint pl. a regálék vagy a helységekre közösen kivetett adók tárgyában.

Az első kerület központja, Kéthely mezőváros a II. József idején készült katonai térképen észak-déü fekvésű település, egy kelet felé kitérő utcával. A kertek élénkzöld öve keretezte. A mezővárostól keletre már feltüntették Sári pusztát, az urasági kastéllyal, körütte több szilárd anyagból készült épülettel. Kéthelynél kiterjedt szántóföldeket és szőlőket találunk; az utóbbiakat — a térképhez csatolt leírás szerint — a betelepültek erdők kiirtásával létesítettek.13

1804-ben járt ezen a tájon egy utazó, aki érdekesen számolt be a területen folyó gazdálkodásról. Leírása szerint Sári pusztán már tervszerűen folyt a juhnemesítés, amely ekkor a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ága volt. Ennek sikerét illusztrálva írt arról, hogy a Hunyady uradalomban mázsánként 125 forintért vásárolták meg a gyapjút a kereskedők ugyanakkor, amikor ez a megye más területein ádagosan 70 forintért kelt el. A tudósító azt is feljegyezte, hogy — bár a tehenészet központja Puszta Libiczen volt — Sári pusztán a kastély és a gazdasági épületek között egy nagy tehénistálló is állt. A tehenek és az ökrök — külön csordákban — a szabadban legeltek. E kerületben élt akkor még egy ménes is, angol anyakancákkal és spanyol továbbá török ménekkel.14

Visszatérve a hadmérnökök által készített térképhez: Kéthelytől északra feküdt az ehhez a kerülethez tartozó Balatonújlak, amely ekkor egyeden utcasorból állt. A jobbágyfalu háromnegyedórányira feküdt Kéthelytől, s körülötte erdők és mocsarak terültek el.15 A térkép Kéthelynél már kezded vizlecsapolás jeleit mutatja. A falvak körül elterülő erdők zömét makktermő, sertések ridegen tartására alkalmas tölgyfaerdő alkotta. E településtől nyugatra, ugyancsak mocsaras területen feküdt Balatonberény, amelyet jó utak kapcsoltak össze a Festedcs-birtokhoz tartozó Kereszttúrral.

13 A térképet a kutatásom első fázisában a szegedi József Attila Tudományegyetem földrajzi tanszékén láthattam kiszínezett változatban. Ezeket a térképszelvényeket Kogutovicz Károly egykori tanszékén őrizték. A Bécsben ösztöndíjas diákok másolták ezt le az eredeti táblákról, amelyeknek lelőhelye ma is Bécs, Kriegsarchiv, Térképtára. Címe: Original Aufnahmekarte von Ungarn. Tudomásom szerint ma ez már külön kiadványként is hozzáférhető.

14 Streifzüge durch Ungern im Jahr 1804. In Briefen an Herrn S. H. du Cressy in Genf. Vonj. S. A. I. Reise von Neutra in und durch das Simegher Comitat. Ungarische Miszellen. 5. Heft. Wien, 1807. 1-32. p. (a továbbiakban: Streifzüge.)

15 A felmérést készítő hadmérnökök a távolságot „lépésekkel' jelezték. A hivatalos előírás szerint egy „magyar lépés"' hossza 75 cm volt. „Rendes lépéssel' egy óra alatt 5 kilométeres távolságot tettek meg. (PNL,9.köt.437. p.)